Bejött a magyar gazdák számítása: ez a növény lehet az idei év nagy nyertese

Bejött a magyar gazdák számítása: ez a növény lehet az idei év nagy nyertese

Bár a kukorica és a búza nagyon sokáig közel azonos méretű vetésterülettel rendelkezett Magyarországon, a tavalyi nagy aszály hatására idén mintegy 12 százalékkal kisebb területen vetettek kukoricát a magyar gazdák. Az év nagy kérdése volt, hogy milyen lesz az idei termés, és hogy bejön-e azoknak a számítása, akik idén is kitartottak a kukorica mellett, vagy azoknak lesz igazuk, akik kevesebbet vetettek belőle. Az Agrárszektor által elvégzett gyors felmérés az előbbi álláspontot látszik igazolni: az általunk megkérdezett gazdák döntő többsége arról számolt be, hogy toxinmentes, jónak mondható eredmények születtek, bár idén is voltak olyanok, akiknek kevesebb szerencséjük volt a kukoricával.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Míg az előző években mintegy 1 millió körüli hektáron vetettek kukoricát a magyar gazdák, a 2022-es történelmi aszály és az annak következtében fellépő gyenge eredmények hatására idén jelentős csökkenés volt megfigyelhető a kultúra vetésterületében. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákról készített jelentése szerint 2023-ban összesen 871 ezer hektárt tett ki a kukorica vetésterülete, ami mintegy 12%-os visszaesésnek felelt meg. Ez, noha jelentős, még mindig szakemberek által korábban becsült 10-30%-os csökkenési skálán belül volt, ráadásul annak is a kedvezőbb végén

EZ IS ÉRDEKELHET

A tavalyi év sokak számára figyelmeztetés volt

A vetési munkálatok befejeztével az év nagy kérdése természetesen az lett, hogy kinek lesz igaza: azoknak, akik a tavalyi aszályt és a katasztrofális hozamokat intő jelnek vették, és csökkentették a kukoricatermesztésük volumenét; vagy pedig azoknak, akik bíztak abban, hogy két egymást követő évben nem üthet be ugyanaz a mennykő. A kérdés annak fényében különösen releváns volt, hogy a búza, az árpa és a repce terméseredményei, bár mind jobbak voltak az előző évinél, végül alulmúlták a gazdák várakozásait, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kukorica tekintetében amúgy meglehetősen bizakodóak voltak a szakemberek és a gazdák. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptemberi jelentése szerint az uniós adatok azt mutatták, hogy Magyarországon jelentősen javult a szemes kukorica várható termésátlaga: a 8,20 tonnás hektáronkénti átlagtermés 17%-kal magasabb az elmúlt 5 év átlagánál és 140%-kal haladja meg a tavalyit. De milyen eredmények is születtek az aratás végére? Az Agrárszektor ennek járt utána.

A Fejér vármegyei Enyingi Agrár Zrt. idén a siló másodvetéssel együtt a tavalyihoz képest kisebb területen, összesen 2300 hektáron vetett kukoricát, de mostanáig még nem sikerült befejezni a betakarítást, még több mint 500 hektár van hátra - mondta el kérdésünkre a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője, Szilárdi József. A szakember tavasszal arról számolt be, hogy a vetés után az állományok jó állapotban voltak, és ez - szerencsére - egészen mostanáig kitartott: a hektáronkénti hozamokról azt lehet mondani, hogy átlagosan valamivel 10 tonna fölött vannak. A növénytermesztési főágazatvezető kiemelte, hogy amint egy tároló megtelik, egy akkreditált laborral bevizsgáltatják benne a termést. Szilárdi József büszkén jelezte, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a betakarított és betárolt tételek mind toxinmentesnek bizonyultak.

Zala vármegyében a Baki Agrocentrum Kft.-nél ebben az évben is 300 hektáron vetettek kukoricát, amit időben el tudtak végezni, ahogy korábban megtudhattuk Németh Zoltántól, a vállalat növénytermesztési ágazatának vezetőjétől. A szakember elmondta, hogy idén a terveknek megfelelően október utolsó két hetére hagyták a kukorica betakarítását, és épp az előző nap, október 25-én fejezték be a munkálatokat. Németh Zoltán arról is beszámolt, hogy kifejezetten jó lett a termés, hektáronként nettó 11-15 tonna között volt a szórás, az üzemi átlag pedig 13,2 tonna/hektár lett. A minőségre se lehet panasz, nem lett toxinos, nincs sok tört szem, jó minőségű takarmánykukoricát sikerült betakarítaniuk idén - jelezte a vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője.

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél 250 hektáron vetettek kukoricát idén, ugyanakkora területen, mint egy évvel korábban. Boda István, a vállalkozás termelési igazgatóhelyettese kérdésünkre elárulta, hogy a betakarításnak még nem értek a végére, de a vetésterület 80%-án már elkészültek az aratással. A szakember szerint az első mérések alapján, vagyis kombájnnyers állapotban 8-13 tonna közötti hozamokkal számolhatnak hektáronként. A termés minőségét illetően a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozás termelési igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy nincs vele semmi baj, nem jelentkezett sem toxin, sem pedig más probléma.

Ennél sötétebb a kép a Csongrád-Csanád vármegyei HÓDAGRO Zrt.-nél. Égető Sándor, a vállalat növénytermesztési főmérnök-helyettese korábban elmondta, hogy idén fővetésben 450 hektáron, másodvetésben pedig 370 hektáron vetettek kukoricát, és a betakarítás mostanra be is fejeződött a földeken. A szakember kérdésünkre kifejtette, hogy az a termés, amit be tudtak takarítani idén, 5 tonnát tesz ki hektáronként, a környéken pedig 3-6 tonna/hektár körüli termésátlagok születtek. Égető Sándor beszélt arról is, hogy idén kénytelenek voltak a kukorica java részét lesilózni. Szemesterményként tehát oda lett a kukorica idén a vállakozásnál, szilázsként azonban jó minőségű takarmányt tudtak előállítani. A növénytermesztési főmérnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy ez ugyan veszteség, de jelenleg könnyebb szemes kukoricát vásárolni, mint szilázst, és mivel nekik van állattenyésztésük idén, így erre fogják fordítani a szilázst.

De lesz-e hol tárolni ezt a rengeteg kukoricát?

A hazai gabonaraktárak már augusztusban tele voltak az előző évi készletekkel és a frissen betakarított kalászos terméssel. A piac ugyanakkor a nyár végére meglehetősen leült, és nem lehetett tudni, hogy milyen ütemben fog kikerülni a raktárakból az akkor betárazott termés, márpedig nemsokára a végéhez fog érni a kukorica és a napraforgó betakarítása is. Kérdés tehát, hogy lesz-e elég kapacitás az idei termés betárolására?

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezzel kapcsolatban Szilárdi József elmondta, hogy az EAG Zrt.-nél nincs elég tárolókapacitás, ezért is nem végeztek még az aratással. Németh Zoltánk elárulta, hogy a Baki Agrocentrum Kft. idén saját terményt még nem adott el, de sokan hozzák hozzájuk a kukoricájukat. A szakember hozzátette, hogy az aratás végére a tárolókapacitások kihasználtsága közel 100%-os lesz. Boda István kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél a tárolás terén a nincsenek fennakadások, és bizonyos korlátokon belül a helyi termelőknek bértárolást is vállalnak. Égető Sándor elmondta, hogy az alacsonyabb terméshozamok miatt a HÓDAGRO Zrt.-nél nincs probléma a tárolókapacitással.

Összességében elmondható, hogy a kukorica beigazolta az előzetes várakozásokat, és mind mennyiségben, mind minőségben kiváló eredmények születtek. A legtöbb helyen egyelőre a tárolással sincsenek problémák, sokan bértárolást is tudnak vállalni a környező gazdák számára. Ez később azonban még változhat, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy beinduljon a piac.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?