Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) jelentése szerint a globális turizmus 11 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest, különösen az ázsiai és csendes-óceáni térségben volt jelentős az emelkedés. A régiók közül kiemelkedően teljesített a Közel-Kelet, ahol a turisták száma 32 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Európa, Afrika és az ázsiai-csendes-óceáni térség is jól szerepelt, míg az amerikai kontinens még 3 százalékos lemaradást mutat a járvány előtti időszakhoz képest.

Zurab Pololikashvili, az UNWTO főtitkára szerint 2024-ben már nemcsak a turisták számában, de a turisztikai vállalkozások nyereségességében is meghaladhatják a pandémia előtti szintet. A szakember 2025-re még erőteljesebb növekedést prognosztizál, kiemelve a fenntartható turizmus iránti növekvő keresletet.

A légi közlekedés is visszanyerte lendületét: már 2023 októberében meghaladta a járvány előtti kapacitást és forgalmat. Az UNWTO előrejelzése szerint 2025-ben különösen a természetközeli és feltörekvő desztinációk lehetnek népszerűek.

Somlyai Zoltán, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a hazai szektorban további külföldi vendégforgalom-növekedés várható, míg a belföldi turizmus mérsékeltebb ütemben bővülhet.

A szakember kiemelte a munkaerőhiányból fakadó bérnövekedés és az élelmiszerárak emelkedésének profitcsökkentő hatását, ugyanakkor pozitívumként értékelte az energiaárak stabilizálódását.

A belföldi és külföldi vendégéjszakák megoszlása kiegyensúlyozott: a belföldi vendégéjszakák 88 százaléka vidéken realizálódik, ahol a vendégek 70 százaléka hazai. A főváros elsősorban a külföldi turisták célpontja.

Az euró-forint árfolyam különösen a fővárosi szállodák teljesítményét befolyásolja. Somlyai szerint a forint korábbi gyengülése kedvezett a budapesti hotelek eredményességének, és várakozásai szerint 2025-ben sem valószínű tartósan 400 forint alatti árfolyam.