Rövid távon komoly zavarokat okozhat a mostani elképzelések szerint minimum hetekig tartó iráni háború, amely egyaránt kihat az olaj és a térségben kulcsfontosságú több más termék kereskedelmére is. A most látható pánik és a szállítások akadozása, potenciálisan megszűnése a magyar gazdákra is kihat, akár a termeléshez szükséges erőforrásokról, akár a termények áráról van szó.

Egyértelműen nő a termelési költség, tehát a termelők kiadásai tekintetében mindenképpen hat a közel-keleti konfliktus a hazai agrárgazdaságra is. Ezzel ráadásul nem csupán a termelés közvetlen költségei drágulnak, mint például a talajműveléshez szükséges üzemanyag, hanem a szállítás ára is emelkedik

- mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette:

a konfliktus várhatóan a termények árát is emeli majd.

Az olaj húzza a kukorica árát is

Az olaj és a kukorica komplementer termékek, az olaj drágulása rendszerint a kukorica drágulását is magával hozza. Mint fogalmazott:

Általában az figyelhető meg, hogy ha emelkedik a kukorica ára 25-30 százalékot, akkor a gabonafélék ára 10 százalékot drágul. Viszont akkor mindazok, akik nem nyitottak időben pozíciókat az olajban, azok a gabonában nyitnak ilyeneket, így a terményárak újra nőnek. A spekulánsok szoktak ilyen esetekben belépni a piacra. Tehát gyakorlatilag az olajár emelkedés az összes commodity termék árának emelkedését magával hozza.

Nagy kérdés, hogy meddig tart

Petőházi Tamás szerint kérdéses persze, hogy a most fennálló kaotikus helyzet meddig tart majd. Mint elmondta, a bizalom, illetve a szállítási költségek nehezen rendeződnek vissza. További érdekes szempont a szállítások biztosítása, most ugyanis a biztosítási díjak is meredeken emelkednek. A térségben tapasztalható helyzet tehát az elnök szerint egyértelműen a szállítások költségének növekedését vonja maga után.

Ezt mindenki megpróbálja majd az átadási árakban érvényesíteni, amely teljesen normális jelenség.

Egyelőre a pánik dominál, de hamar lehet valós alapja

Felmerül persze a kérdés, hogy mennyire magyarázható fundamentális okokkal a drágulás és mennyire a hírek okozta pszichózis áll a hátterében. Egyelőre úgy tűnik, hogy inkább a pánik dominál, de egy elhúzódó konfliktus esetén már más lehet a helyzet - mondta el az Agrárszektornak Csicsmann László, egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a térség szakértője.

Egyelőre úgy tűnik, hogy pánikreakció van. A Hormuzi-szoros nem került lezárásra, annak ellenére, hogy az iráni propaganda folyamatosan ezt mondja, de az is igaz, hogy megakadt a szállítás. Két olyan tengeri fojtópont van, ami jelenleg kvázi vagy Irán vagy Irán által ellenőrzött csoport kezére került és a kettő összefügg.

A Hormuzi-szoros mellett a másik kulcsfontosságú átjáró Báb el-Mandeb szoros, amely a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal összekötő, stratégiai fontosságú tengerszoros Jemen és Dzsibuti, valamint Eritrea között. A szakértő elmondta: ezen már 2023 ősze óta akadozik az ellátás.

Mindkét szoros teljes elzárása nagyon komoly gazdasági problémákat okozhat.

Az olajkereskedelem nagy része a Hormuzi-szoroson halad át. Itt a napokban egy tankerhajót ért találat. A hajóforgalom ennek ellenére nem állt le, de már számos hajózási vállalat elzárkózik attól, hogy felvegye az árut, ez ráadásul viszonylag könnyen megtehető lépés – mutatott rá Csicsmann László.

Hetekig nem várható nyugalom

Ha a háború véget érne és az ilyen események napi szinten nem ismétlődnének meg, akkor a bizalom helyreállna. Most viszont a háború közepén vagyunk, Trump elnök is azt nyilatkozta, hogy várhatóan 4-5 hétig még eltart, mire rendeződik a helyzet.

Azt gondolom, hogy ha ez egy hetekig elhúzódó konfliktus lesz, addig biztosan számolni kell azzal, hogy fennakadás lesz a Hormuzi-szoroson, és biztos, hogy nem fog az olajár visszacsökkenni. Olajból azonban viszonylagos túlkínálat van a piacon, tehát ebben az értelemben az iráni olaj nem esik ki a piacról, sőt igazából, ha a rezsim megbillen, akkor még akár az amerikai olajvállalatok belépésével még további kínálatot és árcsökkenést hozhatna a jövő.

Addig azonban arra is figyelni kell, hogy adott esetben az öbölmenti arab olajmonarchiák nem tudják a szállítást megvalósítani. Katar már bejelentette, hogy az egyik gázmezőt érte találat és az LNG-termelés jelentős mértékben vissza fog esni. Ennek komoly hatásai lesznek, és átmenetileg biztos, hogy emelni fogják az árat.

Ez is része az iráni stratégiának, hiszen a Hormuzi-szoroson csak rövid távú károkat lehet okozni. Viszont azzal, ha az olaj- vagy gázinfrastruktúrában maradandó károkat okoznak, hosszabb távú károkat tudnak okozni a nyugati világ számára.

Nem csak katonák, terroristák is vannak

Csicsmann László szerint érdemes figyelni a térségben a terrorizmusra is, hiszen a formális háborún túl különféle szervezetek is képesek akadályozni a szállításokat – nem csupán az olaj, hanem minden egyéb termék, így az agrártermékek, élelmiszerek esetében is.

A szakértő kifejtette: a Vörös-tengernél ráadásul nem csak a húszik okozzák a problémát, hanem Irán együttműködik Szomáliában az Al-Shabaab milíciákkal, amely annak ellenére lépett partnerségre a síita országgal, hogy egy szunnita terrorszervezet. Az irániak ott rakták ki a fegyvereket, ők átszállították Jemenbe, ez a mostani háborútól függetlenül már 2023 ősze óta fennálló probléma, és egyelőre egyetlen nagyhatalom sem képes kezelni. Az Egyesült Államok is Izrael is katonai offenzívát indított, hiába gyengítik meg a mozgalmat, ez a probléma fennmarad.

Igazából ez egy veszélyes pont Hormuznál is, hiszen meg lehet gyengíteni Irán katonai képességeit, viszont az a hálózat, amit Irán fenntart a tágabb térségben, képes arra, hogy csak megzavarják a hajók navigációját – ezzel beléphetnek iráni felségvizekre, ott elfogják őket. Egy-egy ilyen lépés már felboríthatja az ellátási láncokat.

Adott esetben tehát előfordulhat az is, hogy részben a háború, részben a térségben tevékenykedő terrorszervezetek akciói miatt az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom oda-vissza ellehetetlenül.

A teherhajók kézenfekvő célpontok

Jelenleg szinte az egész térség könnyedén egy háborús zónává válhat, akár a kereskedelmi szállítmányok is célpontjai lehetnek a háborús- vagy terrorista tevékenységnek, hiszen ezen keresztül lehet a nyugati világra is nyomást gyakorolni. Csicsmann László hozzátette:

Nehéz most megmondani azt, hogy mi fog következni az elkövetkezendő hetekben, de abban szinte biztos vagyok, hogy mi Európában az energiaárakon keresztül minimum érezni fogjuk ennek a hatásait és esetleg az elmaradt kereskedelmi forgalomban is.

A szakértő hozzátette: mindez ráadásul azért is valószínű, mert a térségben működő különféle terrorszervezetek ugyan kaptak ideológiai és anyagi támogatást Irántól, még a teljes rezsimváltás esetén is tovább működhetnek, hiszen alapvetően autonóm, a saját céljaik elérése érdekében működő szervezetekről van szó.

A Sky News tegnapi értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban - írta meg a Portfolio. A Forradalmi Gárda közleményben tudatta, hogy minden, a szoroson áthaladó hajóra azonnal tüzet fognak nyitni. Az egyelőre nem világos, hogy Teherán pontosan hogyan szándékozik elzárni az útvonalat. A fizikai blokkolás lényegében lehetetlen, aknazár kiépítésére pedig nem volt ideje a perzsa államnak. A lap hozzáteszi:

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Irán egyszerűen rálő minden, a szorost megközelítő hajóra.