Akár ezermilliárdból hízhatnak a magyar marhák

agrarszektor.hu
Hat év alatt 450 milliárd forintot költ hazai forrásokból az állattenyésztésre a kormány, és ebből most 180 milliárdot ígért be nemzeti pluszpénzként, hogy kompenzálja a nagyüzemek területalapú alaptámogatásainak 120 milliárdos elvonását. Ez utóbbit is visszaosztanák az állattartóknak, tehát már 450 plusz 120, vagyis 570 milliárdról beszélhetünk. Árnyalja azonban a képet, hogy a 450 milliárdos nemzeti csomag évi 75 milliárdos átlagtámogatásnak felel meg, miközben az állattartók az idén is többet, legalább 90 milliárdot kaphatnak, mivel a magyar forrásokat év végén kifutó uniós jogcímek egészítik ki. Ezeket viszont a jövő évtől új EU-pénzekkel pótolnák, amelyek az állattartásnak további 150-180 milliárdot hozhatnak. Így már több mint 700 milliárdnál tartunk, de a kormány ide érti az élelmiszeriparnak beígért, 300 milliárdos új fejlesztési programot is. A 2015-2020-as időszakra tehát akár ezermilliárdos keret is kijöhet, de arról máris megoszlanak a vélemények, hogy ez konkrétan mennyi többletpénzt jelenthet.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Összesen 212 milliárd forint állattenyésztési plusztámogatást jelentett be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a napokban azzal párhuzamosan, hogy a kormány döntött az 1200 hektárnál nagyobb birtokokon gazdálkodók területalapú alaptámogatásainak (SAPS) száz százalékos elvonásáról. A kabinet a beígért többletpénzekkel kívánja ellensúlyozni, hogy a SAPS-források megkurtítása az állattenyésztő nagygazdaságokat is sújtja. A tárcavezető közlése szerint a 212 milliárdos pluszkerettel az állattenyésztési nemzeti támogatások megduplázódnak 2015-2020-ban, de a pontosabb kalkulációk ez nem támasztják alá.

Azóta egyrészt kiderült, hogy a 212 milliárdos összegből a tisztán hazai forrás 180 milliárdot tehet ki, további 32 milliárdot pedig az EU-támogatásokra épülő, társfinanszírozású új magyar vidékfejlesztési programból pótolják. A 32 milliárdos tételt azért állítják be pluszként, mert a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatására szánják, amely 2016-ban megszűnt volna. Időközben azonban a kormány döntött arról, hogy az eddig folyósított, évi 8 milliárdos összeget 2017-től is bevállalja, így a vidékfejlesztési kasszából 2020-ig további 32 milliárdot fizet.

 

Nemzeti állattenyésztési támogatások (milliárd forint)
                                                                   2014               2015-ös plusz    Összes támogatás 2015-ben
 
- sertéshízók állatjóléti tám.:                   8,5                              -                                    8,5

- anyakocák állatjóléti tám.                       -                              8,6                                  8,6

- baromfitermelők állatjóléti tám.           8,0                          3,0                                 11,0

- tejtermelők átmeneti nemzeti tám.      8,0 (6,0)**             14,8***                          20,8****

- húsmarha átmeneti nemzeti tám.        6,6 (6,2)**              4,8***                            11,0****

- juhászatok átmeneti nemzeti tám.       2,7 (2,5)**              0,5***                            3,0****

- állategészségügy, ártalmatlanítás:      10,5                          1,6                                  12,1

Mindösszesen:                                        44,3 (~42)*            33,3 (~33,0)*                75,0 (75,5)*

*a Földművelésügyi Minisztérium hivatalosan közölt adatai
**jövő évre tervezett, eredeti előirányzatok
***a jövő évre eredetileg betervezett előirányzathoz képest
****a jövő évre eredetileg betervezett előirányzattal együtt

 

 

Akár a 180 milliárdos, akár a 212 milliárdos kerettel számolunk azonban, hat évre elosztva 30-35 milliárd forintos éves "nemzeti" átlagtámogatási plusz adódik, miközben az állattartók a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közlése szerint az idén 42 milliárdot kaphatnak. A tárca ehhez egy közleményében azt tette hozzá, hogy 2015-ben 33 milliárdos tényleges nemzeti többletforrással, vagyis összességében 75,5 milliárdos hazai állattenyésztési támogatási kerettel számol. A valódi növekedés tehát száz százalék helyett mintegy 80 százalékos lehet a 42 milliárdos idei nemzeti összeghez képest.

Ha a tárca a következő hat évben végig a 42 milliárdos éves idei összeget fizette volna, mintegy 250 milliárdot juttatott volna az állattartóknak. Ha azonban a 75 milliárdos jövő évi várható hazai kifizetést vesszük átlagosnak, 450 milliárdos összeg adódik 2015-2020-ra, és ez nagyjából megfelelhet a 212 milliárdos bejelentett plusznak. A kormány egyúttal az FM nyilatkozatai szerint már kötelezettséget vállalt arra, hogy a megnövelt támogatási kerethez a költségvetési forrásokat a következő években folyamatosan biztosítja.

Nem egyszerű azonban megállapítani, hogy a nemzeti állattenyésztési támogatási kassza pontosan miből állhat össze. Az biztosnak látszik, hogy az FM az idén a sertéságazat állatjóléti támogatására 8,5 milliárdot, a baromfiszektoréra 8 milliárdot fizet ki. Ezt növeli a tej-, a húsmarha- és a juhtartók úgynevezett átmeneti nemzeti támogatása (top up), amely együttesen 16-17 milliárd forintot tesz ki úgy, hogy ebből a tejágazat 8 milliárd, a húsmarha 6,2-6,6 milliárd, a juhászat pedig 2,5 milliárddal részesedik. Ezen felül a tárca 10,0-10,5 milliárdot fordít állatgyógyászati és állatihulla-ártalmatlanítási kiadásokra, így jöhet ki együttvéve az FM-ben kimutatott, 42 milliárdos teljes ez évi nemzeti állattenyésztési támogatási keret, amennyiben a "tól-ig" adatoknál lefelé kerekítünk.

A tárca ehhez képest a jövő évtől a sertéságazatban új jogcímként - mintegy 8,6 milliárdos éves összeggel - bevezeti az anyakocák állatjóléti támogatását, amelyet eddig csak a hízókra lehetett igénybe venni. Ezzel párhuzamosan a minisztérium a baromfiágazat állatjóléti kifizetéseit - 3 milliárddal - 11 milliárddal emeli, míg a top up támogatásokat összesen 20 milliárd forinttal toldja meg, így e címen a tejtermelők már 20,8 milliárd, a húsmarhatartók 11 milliárd, a juhászatok pedig 3 milliárd forinthoz juthatnak. E többletpénzeket egészíti ki, hogy az állategészségügyi, hullamegsemmisítési források is 1,6 milliárddal bővülnek, így az állattartók 8,6 + 3 + 20 + 1,6 milliárd, vagyis valóban mintegy 33 milliárdos pluszforrást kaphatnak, a teljes jövő évi keret pedig 75,5 milliárd forintra duzzadhat.

Árnyalja azonban a támogatási képet, hogy a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) adatai szerint a hazai állattenyésztők az idén legalább 90 milliárd forinthoz juthatnak, amely jóval meghaladja a jövőre kilátásba helyezett, 75,5 milliárdos nemzeti keretet. A 90 milliárdos tételbe azonban nem csak hazai, hanem uniós állattenyésztési források is beletartoznak. Ilyen a tejágazat már említett, 8 milliárdos állatjóléti, illetve a szarvasmarha- és a juhtartók 14-15 milliárd forintos (49 millió eurós) úgynevezett szerkezetátalakítási támogatása. Különleges támogatásként a tejtermelők további mintegy 43 millió eurót (13 milliárd forintot) kaphatnak, míg az idén megszűnő, 55 milliárdos éves összegű agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokból a MÁSZ szerint az állattartók még legalább 10-15 milliárddal részesedhetnek. Így az uniós finanszírozású összegek 8 + 15 + 13 + 15, azaz akár 50 milliárdot is kitehetnek, vagyis az FM által közölt, 42 milliárdos nemzeti kerettel együtt meghaladhatják a 90 milliárd forintot. És akkor - teszi hozzá a MÁSZ - még nem beszéltünk a sertésstratégiára elkülönített, 1,6 milliárdos hazai, vagy az "Igyál tejet!" programra szánt 1,5 milliárdos uniós támogatásról, amelyeket az agrártárca a mostani elszámolásnál nem is említ meg, mivel azokat közvetlenül nem a termelők vehetik igénybe..

További értelmezési nehézséget okoz, hogy az eddigi uniós állattenyésztési támogatások közül az év végével több is kifut, vagyis 2015-től már nem vehető igénybe. Az agrár-környezetgazdálkodási pénzek mellett ilyen a különleges tejtámogatás, illetve a szarvasmarha és a juhágazat szerkezetátalakítási támogatása, amelyek kiesése a jövő évi állattenyésztési forrásokat tízmilliárdokkal csökkenti. Csakhogy a kormány az akg-t várhatóan újraindítja a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került új vidékfejlesztési programban, az FM pedig a kezelésében maradt uniós közvetlen kifizetéseken belül - ahová a területalapú támogatások is tartoznak - keres új jogcímeket a különleges tejpénz és a szerkezetátalakítási összegek helyett.

A különleges tej- és a szerkezetátalakítási támogatás kiváltására az úgynevezett termeléshez kötött uniós források szolgálhatnak, amelyek 2015-től az 1,272 milliárd eurós éves magyar közvetlen kifizetési kassza 15 százalékát tehetik ki. A mintegy 190 millió eurós éves keret - 300 forint körüli euró árfolyammal számolva - 60 milliárd forintnak felelhet meg, de erre a szarvasmarha- és a juhtartók mellett más ágazatok - így például a zöldség-gyümölcs, a dohány- vagy a rizstermelők - is bejelentkeznek. Ezért a teljes összeg nem osztható fel az állattartók között, de az FM közelmúltbeli közlése szerint abból "több tízmilliárdos nagyságrendben" az állattenyésztés részesülhet, így e jogcím kiválthatja az idén még kifizethető, 14-15 milliárdos szerkezetátalakítási és 13 milliárdos különleges tejtámogatási összeget. Eszerint az állattartók a termeléshez kötött EU-forrásokból évi 25-30 milliárd forintot vehetnének igénybe, amely hat év alatt 150-180 milliárd forintot tehet ki. Itt azonban a pénzfelosztásról még nincs döntés, és egyelőre kérdéses az új akg-pénzek sorsa is. Ez utóbbiaknál az valószínűsíthető, hogy leghamarabb csak 2016-ban lesznek újabb kifizetések, vagyis jövőre akg-támogatásokat az állattenyésztők sem kaphatnak.

Az ugyanakkor már biztosra vehető, hogy a nagyüzemektől elvont SAPS-alaptámogatások további olyan pluszpénzeknek számítanak, amelyekhez a bejelentések szerint csak állattenyésztők férhetnek hozzá. A kormány 1200 hektár birtokméret felett a jövő évtől évi 20 milliárd forintot vesz el, ez tehát a 2015-2020 közötti időszak hat éve alatt újabb 120 milliárdos állattartási forrást teremthet. Erre az ígéretek szerint a Miniszterelnökség ír majd ki állattenyésztési pályázatokat, mivel az elvont pénzeket- összhangban az uniós szabályozással - az FM-kezelésű közvetlen kifizetésektől a vidékfejlesztési kasszához helyezik át.

Egyelőre nem ismert, hogy a Miniszterelnökség milyen pályázatokat tesz közzé, de az már most látszik, hogy azokon nem csak a pénzelvonással sújtott nagy cégek, hanem a kisebb állattartók is elindulhatnak. Ezért az a valószínű, hogy az állattenyésztő gazdaságok nem pályázhatják vissza teljes egészében elvesztett SAPS-alaptámogatásaikat, mivel azok egy része a kis- és közepes gazdálkodókhoz kerül. Másrészt kérdéses, mennyire minősülhetnek pluszpénzeknek a mégis visszaszerzett pályázatos források, ha azok olyan támogatásokból származnak, amelyeket a kormány előzőleg éppen a nyertes vállalatoktól vont el.

Ma mindenesetre az állapítható meg, hogy hat év alatt 450 milliárd forintnyi nemzeti, 150-180 milliárdos termeléshez kötött és 120 milliárdos SAPS-ból átcsoportosított forrást címkézhetnek az állattenyésztésnek, nem beszélve az újraindításra váró vidékfejlesztési akg-pénzekről, illetve az állattenyésztők számára is hozzáférhető, más egyéb vidékfejlesztési forrásokról. Ez utóbbiak nélkül is több mint 700 milliárd körüli összegről lehet szó azonban, amelyhez az FM ráadásul "hozzáérti" azt az EU-forrásokból finanszírozott, 300 milliárd forintos fejlesztési programot is, amelyet a kormány 2020-ig az élelmiszeriparra kíván fordítani. A versenyképesség-javító élelmiszeripari korszerűsítések - közölték az agrarszektor.hu-val az FM illetékesei - sokszor előnyösebbek lehetnek az állattartók számára, mint a közvetlen állattenyésztési támogatások. E megközelítésben pedig 1000 milliárd forintnyi olyan hazai és uniós támogatásról lehet szó 2015-2020 között, amely direkt vagy indirekt módon az állattenyésztéshez (is) lehet kötni.

 

Egyes ágazati szakértők szerint viszont a 300 milliárdos élelmiszeri program semmiképpen sem tekinthető állattartói támogatásnak, és az állattenyésztés beharangozott többlettámogatása több más szempontból is megkérdőjelezhető. Így például - változatlan nagyságú uniós állattartói támogatást feltételezve - nem valószínű, hogy az állattenyésztés lényegesen több forráshoz jut a következő hat évben. Hiába beszél ugyanis 180-212 milliárdos nemzeti pluszforrásról az FM, a 30-35 milliárdos átlagos éves többletpénz nagy részét elviszi az uniós SAPS-alaptámogatások 20 milliárdos éves elvonása, amely nagyrészt állattenyésztőket sújt. Így egyes értelmezések szerint évente legfeljebb tízmilliárd forint körüli lehet a minden állattartóra kiterjedő, valódi többlettámogatás, bár cégszinten a SAPS-alaptámogatások visszapályázása javíthat a helyzeten. E szempontból viszont óriási különbségek lehetnek az elvonással érintett társaságok között, miközben a 20 milliárdos éves összeg - ha a Miniszterelnökség tényleg kiírja a beígért pályázatokat - másként elosztva valóban visszakerülhet az állattenyésztési szektorba és javíthatja az ágazati "támogatási szaldót".

Az átalakítás tehát vesztesek nélkül nem képzelhető el, ráadásul ma az is bizonytalanságot okoz, hogy a kormány eddig nem határozta meg hivatalosan, együttvéve pontosan mennyi lehet a tényleges uniós és nemzeti állattenyésztési támogatás 2015-től. A nemzeti források növelése mellett ugyanis az is fontos lehet, hogy az EU-s pénzügyi kereteket az állattartók a lehetséges maximumon használhassák ki, mivel egyébként összességében várhatóan nem lehet ágazati szintű forrásnövekedésről beszélni - hangoztatják aggodalmaikat állattenyésztési szakértők.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?