A globális nyitás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy csökkenjen a magyar gazdaság függése az Európai Uniótól - hangsúlyozta Kerekes György, az MNKH vezérigazgatója. Hozzátette: a Közel- és Távol-Keleten, több FÁK-tagországban és a Balkánon nyitott külképviseletek azért jöttek létre, hogy elősegítsék a magyar kis- és középvállalkozások unión kívüli exporttevékenységét.

Fotó: Sura Nualpradid, Shutterstock.com

A megnyitón jelen volt Kwasi Quartey, Ghána külügyminiszter-helyettese és Mahama Ayariga ifjúsági és sportminiszter is. Mahama Ayariga arról beszélt, hogy a két ország közötti együttműködést időszerű volt elkezdeni, miután számos olyan terület van - például az infrastrukturális beruházások, mezőgazdaság, szállítmányozás, építőipar -, ahol kölcsönösen élvezhetjük a kiépülő kapcsolatok előnyeit.

A MNKH közleményében ismerteti: Ghána a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa, 2012-ben 7,9 százalékkal, 40 milliárd dollárra nőtt a köztársaság hazai összterméke (GDP), emellett gazdasági és politikai szempontból az egyik legstabilabb állam Afrikában.

Ghánában kereslet elsősorban új és használt mezőgazdasági és ipari gépekre, gyógyszer-alapanyagokra, ipari vegyszerekre, megújuló energiák biztosítására, valamint olaj- és gázfeldolgozásra mutatkozik. Várhatóan különféle infrastruktúra-fejlesztő projektekre is igény lesz, mint például a kórházak, erőművek, halászkikötők, vízkezelő létesítmények komplett kivitelezése - írja az MNKH.
Az országban a burkolt utak aránya mindössze 13 százalék, 1000 emberre pedig átlagosan 20 személygépkocsi jut. Összehasonlításként: Magyarországon 293 autó ez az arány. Mindez azt mutatja, hogy a közeljövőben közutak építésére, különféle járművekre, köztük autóbuszokra is érkezhet megrendelés.