Az új Vidékfejlesztési Programban (VP) nőnek a támogatási összegek, és a 2020-ig tartó költségvetési ciklus kiemelt célja lehet a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság elősegítése, valamint a kis- és közepes gazdaságok támogatása - mutatott rá Rácz Imre.

A szakember szerint a gazdálkodók jelenleg több kihívással néznek szembe, így az éghajlati változásokkal, az öntözés problémájával, és néhány részterületen a munkaerő hiányával is. Rácz Imre rámutatott: jelenleg nincs elég szezonális munkaerő, ez pedig hosszútávon a jelenleginél is hátrányosabban érintheti a termelőket. 

A gazdálkodói együttműködéseken alapuló beruházásokon kívül a termelőknek olyan megoldásokon kellene gondolkodniuk, amelyek az öntözés alternatívái lehetnek - tette hozzá Rácz Imre. Szerinte ugyanis az unió szigorú feltételekhez kötötte az öntözést és nem minden területen megoldható a csapadék-utánpótlás.

A következő uniós ciklus élelmiszeripari támogatásairól, valamint az új VP és a GINOP összekapcsolódásáról Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője beszélt. Kiemelte, hogy az aktuális pályázati felhívások kiemelt célja a mezőgazdasági termékek értéknövelése, valamint a piacra jutást segítő technológiai fejlesztések megvalósítása.

Varga László szerint az anyag-, energia- és víztakarékos technológiák bevezetése és fejlesztése az élelmiszeriparban is elengedhetetlen lesz a jövőben. Az élelmiszeripari állapotok felmérésével ugyanakkor tisztább képet kaphatunk a prioritásokról - tette hozzá.

Farkas Róbert, a Takarékbank pénz- és tőkepiaci üzletágának igazgatója arra a kérdésre próbált meg választ adni, hogy létezik-e biztonságos befektetés. A szakértő a lakossági megtakarítások makrogazdasági vonatkozásairól, valamint a lakossági megtakarítási formákról beszélt.

Lakossági körben a legnagyobb biztonságot és legnagyobb hozamot nyújtó befektetésnek a kamatozó kincstárjegy, a prémium magyar államkötvény és a bónusz magyar államkötvény számít - emelte ki Farkas Róbert. Elmondta: a megtakarításokon belül az állampapír-befektetések értéke duplájára nőtt, ez pedig tükrözi a betétek és értékpapír hozamok közötti különbséget. Jelenleg az éves, bankbetéteken elérhető hozam nagyjából 1,1 - 1,3 százalék között ingadozik, ez pedig olyan jelentős hozamfelár, amely miatt érdemes lehet értékpapír számlát nyitni.

Ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek megoszlása a vállalati részesedések nélkül (Forrás: MNB,Portfolio)

Az új Vidékfejlesztési Program lehetőségei és kihívásai mellett szóba került a tejszektort sújtó válság. Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője a tejpiaci krízis hátteréről, lehetséges feloldásáról beszélt. A tejpiaci események megértéséhez tisztában kell lenni a világpiaci háttérrel és azzal, hogy a tejkvótát el kell felejteni - tette hozzá.

A drasztikus árzuhanáshoz az alacsony kínai kereslet mellett az orosz embargó meghosszabbítása és az erős dollár is hozzájárultak. Fórián Zoltán úgy véli, a folyamat nem hirtelen alakult ki, várható volt és felkészülhettünk volna rá. A tejkvóta igen hosszú, a 2003-as döntés óta tudható kivezetési folyamata ugyanakkor igen szerencsétlen időpontban, a világpiaci kereslet növekedésének megtorpanása és a kínálat egyidejű emelkedésekor következett be. Ráadásul a közösség híján van a hatékony válságkezelő eszközöknek.

Ábra: Tejtermékek átlagárai az EU-ban 2013-2015 (Forrá: KSH)

A tejárcsökkenés leghamarabb a jövő év elején, tavaszán vehet érdemi fordulatot, és számítani kell arra, hogy nem ez volt az utolsó hasonló piaci probléma. A feldolgozóipar erősítésével ugyanakkor csökkenthetjük a válság hatásait.

A feldolgozóipar fejlesztése kiemelt szerepet kaphat az új VP-ben, és megfelelő termékpály stratégiák kidolgozásával nagy változásokat lehetne elérni a szegmensben - jelentette ki Varga László. A VP kihívásaira már korábban felkészítette a gazdákat a NAK. A termelők a falugazdászoktól is kérhettek segítséget és a korábban kipostázott ingyenes kiadványokból is tájékozódhattak.

A képen (balról jobbra): Varga László, Rácz Imre, Krámer Zoltán, Bölcskey György

Bölcskey György, a Nagykálló-TÉSZ vezetője szerint a technológia és innovatív fejlesztések nélkül nem képzelhető el a termelők versenyképességének növelése. Komoly összegeket kell fordítani a logisztikára és az úgynevezett post harvest technológiák minél szélesebb körű bevezetésére is. Emellett mind a pályázati, mind a finanszírozási stratégiát a piaci lehetőségekhez illesztve kell felépíteni.