Tároló beruházás megtérülése akár 4 év alatt?

Takarék Agrár24
Jelen bejegyzésben az általunk megvizsgált terménytároló beruházások adatai alapján, 1.500-4.000 tonna kapacitású terménytárolók esetére végzünk számításokat, vajon mennyi idő alatt térül meg egy ilyen fejlesztés?

A mezőgazdasági termelők esetében gyakori beruházási cél volt 2018-2019-ben kisméretű terménytároló építése, ehhez kapcsolódóan szárító, tisztító, hídmérleg és kiegészítő infrastruktúra kialakítása. Ilyen fejlesztési célokra a Vidékfejlesztési Programon (VP) belül külön jogcím állt rendelkezésre, mely keretében több mint 800 projekt került támogatásra.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy az érintett projekteknél 2018-as támogatói okiratokból származnak a beruházási költség adatok, amelyek lényegében 2016. évi árakon kerültek betervezésre. Az áremelkedés miatt az akkori árakra 15% növekedést számolunk.

Az összehasonlíthatóság érdekében a projektek költségvetéséből kiemelésre került a tárolóhoz kapcsolódó rész, azaz nem számoltunk az esetleges szárító és magtisztító technológiával, hídmérleggel, napelem rendszerrel, valamint támogatással sem. Az egy tonna termény* tárolókapacitásra vetített beruházási költségek a tároló jellege alapján különböztek: síktároló építése esetében 40-45 ezer Ft/t (mostani árra számolva 46-52 ezer Ft/t), siló tároló esetén 25-30 ezer forint / tonna (mostani áron 29-35 ezer Ft/t) fajlagos beruházási költségeket tapasztaltunk - a kiugró értékekkel nem számolva.

A kérdés az, hogy ezeket a költségeket mennyi évnyi, a fejlesztésből származó eredménytöbblet termeli ki.

Értékesítési szempontból számos stratégia előfordul: a termény betárolása saját tárolóba, bértároltatás, aratás utáni értékesítés prompt áron, határidőre lekötés, valamint ezek kombinációja.

Jelen bejegyzésben megvizsgált eset, amikor a termény betárolása saját tárolóba történik, szemben az aratás utáni azonnali értékesítéssel.

A tároló beruházás révén elkerülhető, hogy közvetlenül a betakarítás után, az éves árminimumon kelljen értékesíteni a terményt. Az elérhető ártöbbletre vonatkozóan a búza és kukorica fő növényeknél a sokéves idősorok (NAIK) kiértékelése alapján, az aratási és azt követő 2 hónap jellemző árszintje, valamint a 7 hónappal későbbi árszint közötti áreltérés: búza esetén 14% / 7.000 Ft/t, kukorica esetében 11% / 5.300 Ft/t. Ez az árbevételtöbblet potenciált jelenti, kalkuláljunk eredménytöbbletet: ehhez 300 Ft/t ki- és betárolási költséggel, valamint 7 hónapra 100 Ft/t/hó tárolással összefüggésben felmerülő költséggel számolunk. Ez összesen 1.300 Ft/t-val alacsonyabb, azaz búza esetén 5.700 Ft/t, kukorica esetében 4.000 Ft/t eredménytöbbletet jelent évente. Ezen eredménytöbblet nettó jelenértékét 2,27%-os hosszú távú hozammal számoltuk ki.

A megtérülés idejére az alábbi átlagos időket kaptuk:

Meg kell jegyezni, hogy a szezonálisan tapasztalt terményárak esetében sokéves átlaggal számoltunk, az aratás utáni minimum ár és azt kb. fél évvel követő éves maximum ár összefüggése nem következik be minden évben törvényszerűen, az adott kultúra szempontjából kiemelten rossz években a kevés terménynek árfelhajtó hatása is lehet, közvetlenül az aratás után. Tovább változtathat a fenti megtérüléseken a vissza nem térítendő támogatás, a nem 100%-os kapacitás-kihasználtság vagy a beruházás esetleges saját kivitelezése.

Összességében elmondható, hogy a tárolóval nem rendelkező, árutermelő gazdaságoknak érdemes megvizsgálni a saját tároló kapacitás kiépítését, vissza nem térítendő támogatás nélkül is lehetséges, hogy a fejlesztés akár 4 év alatt megtérül.

* Jelen bejegyzésben búza és kukorica növényekkel kalkuláltunk, melyek fajsúlya (t/m3) közel megegyező.

Írta: Kittlinger Csaba - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?