Az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az EU-ba érkező ukrán gabona mennyisége, az olcsó termény rontja az uniós termelők piaci pozícióját. Ugyanakkor nem a gabona az egyetlen termény, amely jelenleg is nagy mennyiségben érkezik Ukrajnából, az olcsó ukrán baromfihús és a méz is kiszorítja hagyományos exportpiacairól a magyar termékeket. Éppen ezért Magyarország több tagállammal együtt sürgeti Brüsszelben, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására - mondta Nagy István a Magyar Nemzetnek. Kiemelte, az ukrán gabonát szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésen megy keresztül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi felelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyaggal dolgozzanak, ezt is vizsgálja a Nébih.

Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban. Az árstop pedig addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Nem tervezzük előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül

- hangsúlyozat az agrárminiszter.

Alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét. A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.

A célunk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot

 - tájékoztatott Nagy István. Elmondta, négy fő pillér mentén strukturálják a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődést célzó pillér alatt megfogalmazott intézkedések célja, a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér. A cél a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér két irányvonalat definiál. Egyrészt a vidéki települések fejlesztését, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.

A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. A gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottot az Agrárminisztérium is, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzák el az új rendszert. Felkészítjük a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak.

Ezzel egyidejűleg zajlik az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés, valamint a nemzeti jogszabályok is hamarosan megjelennek. Minden érintett azon dolgozik, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhessen meg az egységes kérelmek benyújtása.