A Groupama Biztosító saját összesítéséből jól látszik, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás változatos formákban képes komoly károkat okozni a mezőgazdaságban dolgozóknak, akár a termésben, akár az eszközökben, épületekben. 2022-ben történelmi aszály pusztított az országban, ennek megfelelően a szárazsághoz kötődött a káresemények több, mint 84 százaléka. Tavaly nem volt csapadékhiány, viszont 90 százalék fölé emelkedett a jégesők, viharok, felhőszakadások miatt érkezett bejelentések aránya. A hirtelen lezúduló jelentős eső és heves vihar a dombos területeken az eróziós hatás miatt okozott jelentős károkat, de a korai növekedési fázisban lévő növényeket a sík területeken sem kímélte - olvasható a közleményben.

Ördög a részletekben: ki nyerhet a megváltozott földvásárlási szabályokkal?

Januártól új szabályok vonatkoznak a termőföld-elővásárlási rangsorra is, mutatjuk, kik élhetnek a jogukkal.

Az összesítésből az is kitűnik, hogy a felhőszakadások a korábbiakhoz képest kisebb területeket érintettek, de erősebbé és intenzívebbé váltak, ami az okozott károk mértékén és megoszlásán is meglátszik. A viharok, jégesők, felhőszakadások a mezőgazdasági vagyontárgyakban is jelentős károkat okoztak. A szélsőséges időjárási események nem kímélték az állatállományok mellett a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket sem, illetve a mezőgazdasági ingatlanokban, így például a tárolókban, szárítókban, istállókban is jelentős károkat okoztak. A Groupama Biztosítónál például 2023-ban összességében 20 százalék feletti arányt képviseltek a vagyoni károk a mezőgazdasági károkon belül.

Korábbi szerződéskötés: hosszabb védelem, azonos díj

A növénybiztosítások a teljes naptári évre szólnak, és ugyanakkora a díjuk, akár márciusban, akár májusban kötik meg a termelők a szerződést. A különbség az, hogy utóbbi esetében később indul és rövidebb időre nyújt biztosítási védelmet a szerződés. Ráadásul negyedéves díjfizetésnél az sem mindegy, hogy a termelő év elejétől, egyenletesen elosztva, háromhavonta fizet, vagy egy későbbi, pl. májusi szerződéskötés esetén egyszerre kapja meg az első és második negyedéves számlát

- mutatott rá a minél korábbi szerződéskötés előnyeire Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója.

Módosult a rendelet: itt vannak az új szabályok, ez rengeteg gazdát érint

Változott a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló rendelet tagsági jogviszonnyal foglalkozó része.

Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni

Már csak azért sem, mert még az állami kárenyhítési alap kifizetésének egy részétől is eleshetnek a gazdálkodók. A Magyar Államkincstár ugyanis az állami kárenyhítési alapból megítélt összeg kifizetésekor figyelembe veszi, hogy a gazdálkodó mikor kötötte meg a piaci növénybiztosítását: új szerződés esetén a szerződéskötés, folyamatos szerződés esetén pedig az adott évi első adatközlés dátuma. Ha ennél korábban következik be a káresemény, akkor a termelő a megítélt összegnek csak az 50%-ára jogosult. Ezért hangsúlyozzák az új szerződéseknél a mihamarabbi szerződéskötés, a meglévő szerződéseknél a lehető legkorábbi adatközlés fontosságát.

Az éves adatközlés során a késlekedést jellemzően azzal indokolják a gazdák, hogy év elején még nem tudják pontosan meghatározni, milyen növényekre, milyen értékben kell majd biztosítást kötniük, miközben sokan már a megelőző év novemberében összeállítják a vetéstervüket, ami alapján már most leülhetnek a biztosításközvetítőjükkel, hiszen a szerződés adatait, feltételeit később is lehet módosítani. Fontos kiemelni, hogy a biztosított termés árát a gazdálkodó határozza meg, azonban a hozamadatoknál az egységes kérelemben feltüntetett referencia hozamadatokkal szükséges számolni, ha pedig nincs ilyen, a megyei vagy az országos átlag adatokat kell figyelembe venni. Az időben történő gondoskodás indokolt: bár a hőmérők idén februárban tavaszt ígérnek, a naptár még telet mutat.