Az állatállományt ért káresetek ismertetése során már kitértünk arra, hogy nem minden esetben a gazdálkodónak kell az eseményt igazolnia, hiszen vannak olyan esetek, amelyek a hivatali adatbázisokból egyértelműen igazolhatóak. Most a növénytermesztés vonatkozásában tekintjük át ezen eseményeket, amikor a Nemzeti Kifizető Ügynökség (NKÜ) keresi meg az esemény igazolására, állásfoglalás kiadására felhatalmazott az alábbiakban ismertetésre kerülő hivatalt, tehát a gazdálkodónak nem kell külön csatolmányt mellékelnie a kérelem beadásakor:

• a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) - az agrárkár-megállapító szervként eljáró vármegyei kormányhivatalt;
• az erdőtörvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, jégkár stb.) - az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalt;
• a növényállomány, illetve a termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel - a károkozás helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt,

Fontos! Egyes esetekben a jogszabályok a gazdálkodók számára bejelentési kötelezettséget írhatnak elő (pl. növényállományt érintő fertőző megbetegedések, károsítók kártételének bejelentése a növény- és talajvédelmi hatóságnak stb.). A bejelentés elmulasztása az érintett hatóság általi igazolás kiadását teszi lehetetlenné, amely igazolás hiánya a vis maior esemény NKÜ általi elfogadását akadályozza meg.

A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe tett kárbejelentés önmagában nem minősül vis maior kérelemnek. Amennyiben a bekövetkezett káresemény hatással van a támogatáshoz kapcsolódó vállalások betartására, úgy szükséges a vis maior kérelem benyújtása is - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).