Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Latorcai Csaba a rendezvényt megnyitó beszédében kiemelte, 30 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre szerkezetátalakító támogatásra, amelyből jelentős arányban részesednek a badacsonyi szőlősgazdák is. Hozzátette, segíteni kell a "minden nemzetközi összevetésben helytálló" badacsonyi borok terjesztését is. Ezt a célt is szolgálja a magyar borok nemzetközi marketingjére rendelkezésre álló másfél milliárd forintos támogatási összeg. Az államtitkár ugyancsak célként fogalmazta meg, hogy a külföldiek számára is minél inkább vonzó nyaralási, sőt egész éves pihenési lehetőség legyen a térség.
Mint mondta, ezt kívánja segíteni a kormány azzal, hogy külön támogatási programot hirdetett és külön fejlesztési programot alkotott a balatoni turisztikai térségre. Kiemelte, hogy ennek keretében a jövő évtől külön forrásokat biztosítanak a Balaton-térségi önkormányzati együttműködéseknek és a térségi fejlesztésekre. Ezen belül külön segítséget és támogatást kívánnak nyújtani a különböző innovatív fejlesztések megvalósításához, az egész éves foglalkoztatás elterjesztéséhez, valamint a turisztikai attrakciók fejlesztéséhez - sorolta.
A Badacsony unikális nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon - mondta az államtitkár, felidézve, hogy Navracsics Tibor miniszter nem véletlenül kezdeményezte, hogy a térség világszínvonalú bora, a badacsonyi kéknyelű nyerje el végre a méltó helyét hungarikumok gyűjteményében, és nyilvánítsák önállóan is hungarikummá.
Latorcai Csaba szólt arról is, hogy sokan úgy tudják, az első szőlőtőkéket a rómaiak hozták Badacsonyba, de a legújabb kutatások szerint a kelták ültették az első tőkéket a hegy oldalába. Az államtitkár méltatta a település múltját, szerepét a magyar történelemben, valamint a helyi szőlőtermelők és borászok kemény kitartó munkáját, hogy helyt álltak a megváltozott éghajlati viszonyok között is, és már egy hónappal ezelőtt megkezdték a szüretet a 40 fokos melegben.