Kész, vége? Leáldozott a hagyományos gazdálkodásnak Magyarországon?

2026 májusában újabb állomásához érkezik a Portfolio csoport egyik legfrissebb szakmai rendezvénysorozata, az AgroFuture konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket. Jelen visszatekintő cikkünkben azt mutatjuk be, mi foglalkoztatta az ágazat szereplőit a 2024-es és a 2025-ös években, mely kihívások és trendek határozták meg az adott időszakot.

Mely trendek, kihívások határozták meg a 2024-es évet?

Két átmeneti év becsúszott az agrártámogatásokban, és ez alapvetően azért történt, mert a zöld átállás rendkívül bonyolult folyamat, nagyon nehéz szülés volt - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium korábbi mezőgazdaságért felelős államtitkára az AgroFuture 2024 Konferencián. Mint mondta, ők nem a klímaváltozás okozójának, hanem alapvetően elszenvedőjének tartják a mezőgazdaságot. Feldman Zsolt az előadásban kitért arra is, hogy számos elem megváltozott a támogatási rendszerben 2023-tól: megjelent az agroökológiai program, a vetésváltás és számos új szabály, a KAP források jelentős részét pedig kötelező klímavédelmi intézkedésekre költeni. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az adminisztratív egyszerűsítési csomag egy kompromisszumos javaslatként született meg, amely egyfajta minimumot jelentett és számos fontos lehetőséget kinyitott, de azok nem voltak átütő erejűek. Feldman Zsolt emellett arról beszélt 2024-ben, hogy most fog eldőlni a 2027 utáni támogatási rendszer.

A fenntarthatóság és az energiahatékonyság mindenki pénztárcáját érinti. A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal néztünk szembe. Most látni erősebb stabilizálódást, de a nemzetközi trendek azt mutatják, jövő évtől állhatnak vissza az árak - mondta Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója. A szakember kitért arra is, hogy a mezőgazdaságban az energiafogyasztást stabilizálni kellene, valamint az öntözés energiaigényeit is biztosítani kell. A biogáz és a biomassza felhasználása pedig szintén nagyon fontos lenne a szektorban. Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője pedig arról beszélt, hogy az automatizálás fokozása, az adatalapú döntések meghozatala és az exportpiac felé való elmozdulás segítséget jelenthet a különböző fenntarthatósági és makrogazdasági kihívások leküzdésében. Mint mondta, hazánkban megnyíltak a devizafinanszírozások forrásai is, exportálóként hozzá lehetett jutni ezekhez. Jól látszott, hogy az elmúlt időszakban, aki tehette, nagyon komolyan elmozdult a deviza finanszírozások irányába.

Az AgroFuture 2024 konferencia első kerekasztal-beszélgetésén Feldman Zsolt elmondta, hogy az uniós szabályozásban addig lehetett elmenni, ameddig az intézmények kompromisszumkészsége engedte. A volt szakpolitikus szerint minden egyes - legyen bár kötelező, vagy önkéntes - feltétel, amelyet a gazdákkal be akartak tartatni, az megnövelte az adminisztrációt. Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője elmondta, hogy a KAP stratégiai tervének reformcsomagjából az irányokat már látták, és az egyszerűsítés tekintetében szerintük jó irányba indultak el a döntéshozók, de sok múlt azon, hogy végül mi és hogyan vált valóra. A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy ami gazdálkodói részről egyszerűsítés volt, az végrehajtói oldalról már nem feltétlenül. 

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója közölte, az elmúlt időszakban óriási fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság, és sorra jelentek meg azok a technológiák, amelyek a zöld átállást támogatták. A szabályozási környezet és az adminisztráció bonyolultabbá válása miatt azonban egy átlagos mezőgazdasági termelő már felsorolni sem tudta, mi mindennek kellene megfelelnie, nemhogy megvalósítani. Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) tanácsadója pedig arról beszélt, hogy foglalkozni kell a KAP-on kívüli uniós közvetlen alapokkal, mert ezek úgy épülnek fel, hogy több szereplőnek kell összeállnia, és valamilyen innovációt megvalósítania egy közös cél érdekében. A szakértők emellett értékelték az AÖP első évét, és megvitatták, mi várható a jövőben az agrár-környezetgazdálkodási programban.

Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke arról beszélt, a Farm to Fork Stratégia a fenntarthatóságot célozza, és hogy 2030-ig mennyivel kellene csökkenteni az EU-ban a mezőgazdaságban a műtrágyák, a kémiai növényvédő szerek és az antimikrobiális szerek használatát. Mint fogalmazott, a legnagyobb antibiotikum-felhasználó a sertéságazat, amit a baromfiágazat követ, és meglepő módon a nyúlágazat a harmadik legnagyobb felhasználó. Nemes Imre elmondta 2022-2023-ban a sertéseknél csökkent a felhasználás, a baromfiknál viszont valamelyest nőtt. A szakember kitért azokra a támogatásokra is, melyek az antibiotikum-felhasználás csökkentését segítik elő.

Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány takarmányértékesítési és innovációs igazgatója szerint a takarmányipar reflektív, és próbál reagálni a piaci igényekre. Mint mondta, az ágazat szerencséje, hogy a hazai egyetemeknek köszönhetően már korábban megkapták a választ a most megfogalmazódó vásárlói igényekre. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a juh -és kecsketartással kapcsolatban kifejtette, hogy mivel legelő állatfajokról van szó, más stratégiát kell alkalmazni, különösen a klímaváltozás miatt. Ha valaki intenzíven szeretne gazdálkodni, akkor már a legelőket és a réteket is öntöznie kell.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke arról beszélt, hogy a baromfitartásban van egy nagyon integrált és egy extenzív irány, és e között a kettő között kellene választania a baromfiágazat szereplőinek. A szakember szerint a baromfi termékpályán is meg fog jelenni a mesterséges intelligencia, aminek komoly szerepe lehet a gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége, fenntarthatósága terén. Koszty Viktor (Regional Representative Hungary, Agreena ApS) pedig kifejtette, hogy a takarmány-előállítói oldalról egy fokozódó igény volt megfigyelhető arra nézve, hogy az alapanyagok milyen forrásból származnak. A fenntarthatóság a takarmányozásban egy igen komplex téma, mint mondta, számításba kell venni azt is, hogy az adott alapanyagot milyen helyen és hol termelje meg az ember, hogy milyen hosszan lehet ezt működtetni, hogy mennyi erőforrást vesz igénybe, és hogy mennyire fenntartható ez a rendszer.

A fenntartható növénytermesztés szekciójában megrendezett kerekasztal-beszélgetés a modern növénytermelés és inputanyag-gazdálkodás kritériumaival foglalkozott, a diskurzusban szóba kerültek az alternatív szántóföldi növények, a fenntartható vetőmag-, növényvédőszer- és műtrágyafelhasználás szempontjai, valamint a környezetkímélő termékek és technológiák is. A szereplők egyetértettek abban, hogy az innovatív gazdálkodás, az új technológiák számos előnyt hozhatnak a megtérülés és a fenntarthatóság szempontjából is, de ehhez szükséges az, hogy a termelők nyitottak legyenek az újdonságokra. A termelők nagy része megszokásból gazdálkodik, csak nagyon kevesen képzik magukat. Most viszont eljött az a pillanat, amikor a megszokott eljárások nem működnek - jelezte Bori Tamás, a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. korábbi külkereskedelmi igazgatója.

Az innovációnak van helye, a termelőknek van egy rétege, aki használja és el is várja a fejlesztéseket. A gazdatársadalom korösszetétele miatt azonban ez a nyitás nem megy egyik napról a másikra. Erről Lukács Domonkos a Corteva Agriscience gyomirtószer termékmenedzsere beszélt, aki hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia valóban sokat tud segíteni a fenntartható növénytermesztésben, az okszerű alkalmazás kulcsa az, hogy ott legyen a felhasználás, ahol az szükséges. A mostani kukoricahibridek nem a húsz évvel ezelőtti elvárásoknak felelnek meg, hanem a mostani környezeti előírásoknak és a helyi sajátosságoknak - mondta el Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője. Mint mondta, a növényvédőszerekkel kapcsolatos hiedelmek meghatározzák a közbeszédet, de az innovatív gyártóknak sem érdeke, hogy a drágán kifejlesztett termékek esetleg a túlhasználat miatt később ne hozzanak profitot.

Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója szerint a fejlesztés, a bővülés és a menedzselés kulcsfontosságú az öntözésben is. A leghatékonyabb öntözési megoldások azok, amik nem a tervezőasztalon vannak. Ki kell emelni, hogy mindenkinek a saját igényeinek megfelelően kell dönteni, nincsen joker. Bozán Csaba, a MATE KÖTI Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont központvezetője elmondta, hogy a mai napig vannak, akik szkeptikusak a klímaváltozással kapcsolatban. A szakember szerint a termelő ismeri a saját talaját, ezért tudja azt is, hol vannak hibák és milyen problémák merülnek fel.

Demeter Zoltán szerint 5 évvel ezelőtt még nem volt kérdés egy hitelbírálatnál, ma már top három kockázati kategóriába kezd tartozni az, hogy mi történik a csapadékkal a földeken. A szakember rámutatott, hogy az öntözés nem old meg mindent. A magyar földek mindössze 2%-án folyik öntözés, és bizony ezeket a területeket is érinti az aszály. Hasonlóan látta a helyzetet Szendi Jenő, a KITE Öntözési üzletág-igazgatója is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozást Magyarországon nem fogja megoldani az öntözés. A szakember kiemelte, hogy egy ilyen beruházásnál figyelembe kell venni a hosszú megtérülést is.

Barabási Antal, a Robotic Management ügyvezetője szerint a robotizált istállóknál a beruházás után bő egy évvel 35-45%-os jövedelemnövekedést lehetett regisztrálni. A szakember kitért arra is, hogy ezeknél az istállóknál nemcsak a fejést, de a takarmányozást, a higiéniát és már a feldolgozást is lehet robotizálni.. Balla Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség Agrár Innovációs Tagozatának elnöke elmondta, hogy a fejlesztések és pályázatok sokszor olyan végeredményeket hoznak, amelyek ténylegesen nem használhatóak. Az innovációs díjaknál az a fő cél, hogy az adott terméknek, vagy megoldásnak mérhető, pénzben kimutatható eredménye legyen. Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK dékánja rámutatott, hogy a robotizáció lényege a kézi munkaerő műszaki, digitális és mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal történő kiváltása. Szabó Levente, a 4iG volt projektigazgatója elmondta, hogy a robotokat két fő csoportra lehet osztani: hardver és szoftver robotokra, amelyek mindkét esetben az emberi munkaerő kiváltására szolgálnak. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a fejlődést, Barabási Antal elmondta, hogy szerinte a pályázati lehetőségek segítik a digitalizáció fejlődését, így minél több ilyenre lenne szükség. Stündl László szerint innovatív gazdákra és gazdaságokra lenne szükség, Szabó István pedig az edukációban látja a megoldást.

Az AgroFuture 2024 konferencián kiemelt téma volt az is, hogy egyre fontosabb szemponttá válik Magyarországon is, hogy a gazdálkodók fenntartható módon gazdálkodjanak mezőgazdasági területeiken. Előtérbe kerülnek a forgatás nélküli és talajkímélő művelési módok, illetve a fenntartható talajjavítás modern lehetőségei. Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke közölte, hogy a hazai talajok állapota katasztrofális. A szakember elmondta, hogy az elmúlt körülbelül száz évben az ember tönkretett, azt a no-till rendszer segítségével valamelyest helyre lehetne hozni, hiszen ez hozzásegít a megfelelő talajregenerációhoz. Természetesen integrálva azokat az elemeket, például élő gyökereket, amelyek nélkül nincsen élő talaj. Szentpáli Szilárd, a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési ágazatvezetője szerint a feladat mindenki számára az, hogy azt a szükséges élelmiszer-alapanyagot, ami a "létezésünkhöz" szükséges, meg tudja teremteni. Hangsúlyozta, többek között a no-till rendszer is egy olyan szakterület, amelyhez érteni kell, ezért érdemes szakemberek segítségét kérni.

Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy sokféle, nagy mennyiségű, különböző funkciójú élőlény él a talajban és ezek közül nagyon sok olyan van, ami közvetlenül támogatja a gazdálkodásunkat, például a különböző tápanyagfeltáró folyamatokban. Minden növény más-más típusú mikrobiológiai tevékenységet folytat, így minél különbözőbb növényeket ültetünk, termesztünk, a talajban annál többféle élőlény lesz jelen. Egy jó szerkezetű, élő talajjal a termésbiztonságot is tudjuk támogatni. Szólláth Tibor Zoltán, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületének elnöke úgy látta, hogy aki talajjal, földdel gazdálkodik, annak meg kell ismernie a saját talajait. Tudnia kell, hogy annak milyen szerkezete van, bele kell nézni rendszeresen, hiszen nincs rutinszerű földművelés.

Mi foglalkoztatta az ágazat szereplőit 2025-ben?

Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezető igazgatója az AgroFuture 2025 Konferencián elmodnta, hogy a biogazdálkodás nem csupán trend, hanem válasz a klímaváltozás és a környezeti válság kihívásaira. Ez a fenntartható gazdálkodási forma hozzájárul a talaj egészségének megőrzéséhez, a szénmegkötéshez, és támogatja az éghajlatvédelmi célokat. A GMO-mentes, szermaradványoktól mentes, természetes alapokon nyugvó biotermelés világszerte egyre népszerűbb, hiszen célja, hogy a környezet védelme mellett a hozamot és a tápértéket is megőrizze - így kínálva jövőálló megoldást az élelmiszertermelésben. Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy aki a finanszírozásban előnyt tud elérni, az versenyelőnyben lesz a többi területen. Éppen ezért érdemes kihasználni a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv nyújtotta beruházási, finanszírozási lehetőségeket. A szakember beszélt arról is, hogy vannak alternatív lehetőségek, ha valakinek nem sikerül KAP ST forráshoz jutnia. Az ágazat ezen szereplői is több konstrukcióból válogathatnak, mint például az Agrár Széchényi Beruházási Hitel, az EXIM - Demján Sándor Program, illetve egyéb forgóeszközhitelek is a rendelkezésükre állnak. Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője arról beszélt, hogy a pályázók első és legfontosabb feladata a pályázati felhívás aktuális szövegének pontos ismerete. A szakember szerint ugyanakkor a nehézség valójában a kifizetési kérelem benyújtása után kezdődik. A támogatást ugyanis nem elég elnyerni, a vele vállalt feltételeket - például a földhasználathoz kapcsolódó kötelezettségeket, tematikus előíráscsoportot és az ökológiai státusz fenntartását - az egész vállalási időszak alatt következetesen teljesíteni kell. Salamonné Ebele Eszter beszélt arról is, hogy a sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen a kötelező képzések rendszeres látogatása, a gazdasági napló pontos vezetése, valamint a támogatási szerződésben rögzített előírások folyamatos nyomon követése.

Az ökológiai gazdálkodás magyarországi perspektívái jók, de egyelőre nagyon alacsony bázisról indul a növekedés, amelyben bőven vannak még tartalékok - ez volt a legfontosabb megállapítása az ökotermelés lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésnek a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője elmondta, hogy az ökogazdálkodás a kapcsolódó támogatások miatt jelentős fejlődésen ment keresztül Magyarországon az elmúlt években, mára 350 ezer hektáron folyik ilyen jellegű termelés. Pais István, a Huminisz Kft. ügyvezetője leszögezte, hogy a biogazdálkodók esetében egyaránt fontos a belső és a külső motiváció, a támogatási formák nélkül jelenleg nem fenntartható az ökológiai termelés. Mint mondta, az ökológiagazdálkodásban jó lehetőségek vannak a szinergiák kihasználására is, példaként a lombtrágyákat említette.

Növekvő tendencia látszik az ökogazdálkodás támogatási formáinak igénybevétele terén is - mondta el az akkori helyzetet értékelve Salamonné Ebele Eszter. A korrekt termelők támogatása kapcsán fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a Kincstár részéről fontos a kapcsolat az ökoszervezetekkel, hiszen a feltételrendszernek történő megfelelést ezek a szervezetek ellenőrzik. Szólláth Tibor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú Bihar megyei elnöke szerint a vegyszeres gyomszabályozás helyett mechanikus vagy lézeres eszközöket kell alkalmazni, amelyek már a termelők rendelkezésére állnak. Ennek megfelelően ma már nagyon szép kultúrállapotban tartott ökogazdaságokat lehet látni, amely fontos előrelépés az elmúlt évtizedekhez képest.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője szerint Magyarországon a bőtermő búzák vetését erőltetik, de inkább azt kellene termelni, amire a piac részéről igény van. Mint mondta, elhitettük a termelővel azt, hogy bármit termel, mindenre van igény és lesz is. Ez nem így van. Csontos Attila, a Júlia-Malom Kft. ügyvezető igazgatója szerint minden élelmiszeripari szereplő küldetése az, hogy egészséges, biztonságos élelmiszert állítson elő. Mivel rengeteg vegyszer van jelen a mezőgazdaságban, ezek szermaradványai komoly kockázatot jelentenek - hangzott el az AgroFuture 2025 Konferencián.

Márton Dalma, a Bio-Nat Kft. mikrobiológusa rámutatott, hogy hazánkban egyre súlyosabb problémát jelent a talajok állapotának romlása. A talaj minősége alapjaiban határozza meg a növénytermesztést és a terméshozamot is, így megkerülhetetlenné vált a vele való tudatos és fenntartható gazdálkodás. Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletágának vezetője pedig arról beszélt, hogy a fenntarthatóság és a regeneratív földművelés egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mezőgazdaság jövőjében. Ezért a bankoknak is partnerré kell válniuk ebben az átállásban, támogatva a gazdálkodókat a hosszú távú, fenntartható megoldások felé vezető úton.

Az AgroFuture 2025 Konferencián Bedekovits Csaba, a KRAMP Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy mostanra a mesterséges intelligencia és digitalizáció kérdése nagyon fontos lett. Ez esetükben azt jelenti, hogy egy nem működő gépet minél gyorsabban működővé kell tenniük, ami pedig működik, azt minél hosszabban ilyen állapotban kell tudni tartaniuk. Mint mondta, a költség csak akkor fontos, ha keletkezik. Vagyis amikor költségekkel kell foglalkozni, akkor már régen késő van. Derdák Gábor, Magosz Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakörének elnöke az egyik legnagyobb kihívásnak azt érezte, hogy rengeteg adat veszi körül a termelőket. A szakember abban bízik, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével a gazdák ömlesztett adattömeg helyett csak a számukra fontos kérdésekre fognak válaszokat kapni. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a digitalizáció az adatokról szól, ebben már kezdünk egészen jók lenni, ám a mesterséges mesterséges intelligencia más lapra tartozik: ott ugyanis az adatok feldolgozásán, értelmezésén és kezelésén van a hangsúly.

Csengődi Péter, a Corteva Agriscience értékesítési vezetője szerint a fenntarthatóság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdáknak egyre többet kell elérniük kevesebb inputanyag felhasználásával. Ennek központi eleme a vetőmag minősége: a genetikai potenciál már adott, de a termesztési körülményekhez igazított vetésidő és alkalmazkodóképesség még fejlesztésre szorul. A növényvédelem terén pedig egyértelmű a trend: a mesterségesből megyünk a természetes irányába. Patyi Roland, az Altoterra Kft. ügyvezetője a talajállapot romlására hívta fel a figyelmet. Az ipari forradalomtól kezdve a mezőgazdaság gyakorlata fokozatosan rombolta a talaj humusztartalmát és mikrobiális egyensúlyát. Ennek visszaállításához egy átfogó, rendszerszintű beavatkozásra van szükség, amely képes visszaállítani a talaj vízmegtartó és pufferkapacitását.

Szalkai Gábor, a Bayer Hungária közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője az agrárinnovációk hazai elmaradására mutatott rá. Elmondása szerint, amíg az új technológiák elsőként Amerikában vagy Kínában jelennek meg, addig idehaza a szabályozások gyakran inkább akadályozzák a fejlődést. Szalkai szerint szemléletváltásra van szükség. Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője szerint az inputanyag-gazdálkodás ma már nem választás kérdése, hanem kényszer. A szakember kijelentette, az éghajlatváltozás új betegségeket, új kártevőket és új kihívásokat hozott a növényvédelemben, amelyekhez a régi növényvédő szerek már nem elegendők. A gondolkodásmódváltás elkerülhetetlen.

Fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, amely nemcsak állategészségügyi, hanem súlyos gazdasági következményeket is hozott magával - több mint 9000 állatot kellett leölni a járvány megfékezése érdekében. A fertőzés rávilágított a járványvédelmi protokollok és a hatékony információáramlás fontosságára. Hegyi Nándor, a Magyar Fejlesztési Bank osztályvezetője ismertette, hogy a száj- és körömfájás gazdasági hatásainak kezelésére az MFB, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Agrárminisztérium új finanszírozási csomagot hoztak létre. A komplex, három lépcsőből álló programcsomag májustól kezdve került bevezetésre, ezáltal gyors megoldást biztosított a legkritikusabb helyzetben lévő állattartó vállalkozásoknak. Első lépésként az MFB új, összesen 100 milliárd forintos keretösszegű forgóeszközhitel programot indított, továbbá az MFB Növekedési Garanciaprogram keretében 50 milliárd forintos elkülönített kerettel segítette az érintett vállalkozásokat.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az EFSA állatjóléti ajánlásához kapcsolódó magyar vizsgálatról számolt be. A szakember szerint az új rendszer nem csak drágább, de nagyobb a környezetterhelése is, valamint komoly kérdés, hogy a jelenlegi nagysebességű vágóvonalakat ki lehet-e szolgálni az új szállítási előírások mellett. Csorbai Attila szerint az állatjóléti ajánlásban foglaltak minden szempontból rosszabb megoldást jelentenek. A járványok kapcsán a BTT elnöke kifejtette, hogy a járványvédelem nem demokratikus, hanem autokratikus szakma, amely nem Facebook-lájkokat gyűjt, hanem a védekezést igyekszik megvalósítani. Csorbai Attila úgy vélte, hogy az állattartó telepeknek többet kellene tenniük a védekezés érdekében, és nem szabadna arra alapozni, hogy az állami kompenzáció megtéríti a károkat. Idővel fel kellene készülni arra, hogy alapvetően az állattartó felelőssége a védekezés.

Jánosa Tibor, az AlphaVet Zrt. Anitech üzletág igazgatója szerint a járványvédelem terén a legfontosabb probléma a humánerőforrás hiánya, ezért a telepi védekezésben az automatizáció és a robotizáció lehet a megoldás. A mesterséges intelligenciával vezérelt kamerarendszerek, az automata fertőtlenítők jelentik a választ azoknak, akik hosszútávon gondolkodnak az állattenyésztésben, hiszen csak így érhető el a hatékonyság és a versenyképesség. Mint mondta, az lenne a cél, hogy embermentes sertés- és baromfitartó telepek legyenek a jövőben, ami minimalizálja a járványügyi kockázatot. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke szerint az embermentes állattartó telep még messze van, ám az tény, hogy az adatok feldolgozása, a mesterséges intelligencia alkalmazása nagy lehetőségeket rejt még, mert ebben az állattenyésztés le van maradva. Búza László, a Topigs Norsvin Central Europe kereskedelmi igazgatója közölte, jelentős szerepe van a genetikai vizsgálatoknak, az ellenálló fajtáknak, illetve típusoknak, az új világ ilyen jellegű genetikai szelekciót tesz szükségessé. Mint mondta, a huszonegyedik században nem lehet kőbaltával továbbhaladni a járványvédelem terén sem.