Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen szeptember 15-ig!
Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója szerint a fejlesztés, a bővülés és a menedzselés kulcsfontosságú az öntözésben is. A leghatékonyabb öntözési megoldások azok, amik nem a tervezőasztalon vannak. Ki kell emelni, hogy mindenkinek a saját igényeinek megfelelően kell dönteni, nincsen joker. Akinek elérhető közelségben van víz, az egy jó irány. Látszódik a termesztésen, hogy miket lehet vele realizálni.
Nem szabad kitenni magunkat annak, hogy nem öntözünk, és így egyik évről a másikra fele annyi termésünk lesz. Főleg, hogy az állatainkat etetni is kell.
Bozán Csaba, a MATE KÖTI Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont központvezetője elmondta, hogy a mai napig vannak, akik szkeptikusak a klímaváltozással kapcsolatban. A kárpát-medencei hatás rendkívül kitetté tesz bennünket. Nemcsak a klasszikus kontinentális, hanem az óceáni és a mediterráni hatásoknak is ki vagyunk téve. Ezt a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. A talajaink a legnagyobb víztározók, akárhogy is vizsgáljuk.
A termelő ismeri a saját talaját, ezért tudja azt is, hol vannak hibák és milyen problémák merülnek fel. Ezeket kezelni kell, ha mezőgazdasági termelésben gondolkozunk. A Vidékfejlesztési Program olyan irányt vesz, hogy a mély fekvésű területeken hogyan lehetne megfogni a vizet. Ezeken érdemes lenne elgondolkodni.
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetőjének elmondása szerint 5 évvel ezelőtt még nem volt kérdés egy hitelbírálatnál, ma már top három kockázati kategóriába kezd tartozni az, hogy mi történik a csapadékkal a földeken.
Az öntözés nem mindent megoldó kérdés. A magyar földek mindössze 2%-án folyik öntözés, és bizony ezeket a területeket is érinti az aszály. Nem lehet hátra dőlni akkor, ha öntözünk, hiszen nem tudunk megoldani minden problémát vele
- fogalmazott Kovács Norbert.
Szendi Jenő, a KITE Öntözési üzletág-igazgatója szerint a klímaváltozást Magyarországon nem fogja megoldani az öntözést. Illúzió azt gondolni, hogy igen, ezt el kell felejteni. A támogatásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy körülbelül 20 ezer hektárnyi terület öntözésfejlesztésére lenne elegendő a rendelkezésre álló támogatás.
Figyelembe kell venni a hosszú megtérülést, én tudok olyan esetet is, ahol 8 év alatt valósult meg a beruházás.
Szigeti Szabolcs, a Nemzeti Földügyi Központ elnökhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az öntözött területek termésbiztonságot, ezáltal jövedelmezőséget adhat a gazdáknak.
Egy öntözési beruházás megvalósítása 4-5 év, ezt sem szabad elfelejteni. A bürokrácia sem egyszerű, ez tény. Az öntözési közösségekben már 80 ezer hektárnyi puffer van, kérdés, a jövőben mennyi fog ténylegesen is megvalósulni.
Szendi Jenő a támogatásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy körülbelül 20 ezer hektárnyi terület öntözésfejlesztésére lenne elegendő a rendelkezésre álló támogatás. Figyelembe kell venni a hosszú megtérülést, nem ritka az sem, ha valahol 8 év alatt valósul meg a beruházás.
Ki merem jelenteni, hogy van fekete öntözés. Az állam szabad kezet ad a kvázi vízlopásnak. Én magam is láttam olyat, hogy egy kis szivattyúval szívták ki a csatornákból a vizet, és azzal locsolt boldog boldogtalan. Ezekre is oda kellene figyelni
- vélekedett Kovács Norbert.
A szakember beszélt arról is, hogy méregdrága árammal öntözött mindenki 2022-ben és 2023-ban, akkor, amikor sütött a nap. Napelemparkokkal ezt a kiadást is jelentősen lehetne csökkenteni. A gazdákat is szigorúbban kellene rangsorolni, hogy ki öntözhet. Be kell látni, hogy hiába felel meg valaki a kritériumoknak, nem minden esetben lenne szabadna öntöznie, ha nincs meg a megfelelő technológiája vagy éppen szaktudása.
Demeter Zoltán szerint elmúlt évek nagy mértékben megváltoztatták a banki gondolkodást az öntözéses beruházásokkal kapcsolatban, melyek megítélése egyre pozitívabbá fog válni. Bozán Csaba egyúttal kiemelte, hogy az EU nem támogatja már az öntözött területek növelését, éppen ezért is fontosak a támogatások és a banki oldal pozitív hozzáállása. A szakemberek szerint 150-200 ezer hektárnyi öntözött terület lehet 2030-ra Magyarországon, ha megfelelő támogatás lesz itthon és a forrásokat jól tudják majd felhasználni a termelők.
