Az elmúlt öt évet vizsgálva az ország teljes lakossága 2,14 százalékkal csökkent. A településtípusokat összehasonlítva jól látszik, hogy a városok ürülnek ki a leggyorsabban. A vármegyeszékhelyek állandó lakossága öt év alatt megközelítőleg 5 százalékkal esett vissza. A többi vidéki városban és Budapesten is 3-4 százalék közötti csökkenés figyelhető meg. Ezzel szemben a községek és nagyközségek összességében minimális, közel fél százalékos növekedést tudtak felmutatni ugyanezen időszak alatt. Ez az országos tendenciát tekintve kifejezetten pozitív eredmény.

Hogyan lehet több csapadékot helyben tartani Magyarországon?

A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.

Természetesen a települések között hatalmasak a különbségek. A hazai 3177 település - beleértve a budapesti kerületeket is - több mint felén csökkent a lakosságszám az elmúlt időszakban. A legkisebb aprófalvak esetében néhány lakos elköltözése vagy halála is 10-20 százalékos zuhanást eredményez a statisztikában. Ilyen például a baranyai Kisbudmér vagy a borsodi Nyésta. Ugyanakkor az ezres lélekszám feletti községek között is akadnak kivételek. Például Beregsurányban vagy Bodrogkeresztúrban az elmúlt öt évben látványosan csökkent a helyiek száma.

A városok elnéptelenedése még ennél is szembetűnőbb. Öt év távlatában Tiszaújváros, Kazincbarcika, Tapolca és Salgótarján veszítette el arányaiban a legtöbb lakost. A vármegyeszékhelyek közül Salgótarján több mint 8 százalékos csökkenéssel vezeti a negatív rangsort. Emellett Szekszárdon, Miskolcon, Szolnokon, Egerben, Veszprémben és Kaposváron is 6-7 százalékos volt a népességfogyás. A főváros sem kivétel: többek között a VII. és a XXI. kerületből is tömegesen költöztek el az emberek.

Lezárul egy korszak Magyarországon: nem sokan számítanak arra, ami jön

Bár a magyar erdőgazdálkodás eddig is jobbára fenntartható volt, az új környezetvédelmi miniszter szerint további változásokra lenne szükség.

A hazai nagyvárosok és vármegyeszékhelyek közül mindössze egyetlen kivétel akad. Érd az egyetlen település ebben a kategóriában, ahol növekedni tudott a lakosságszám. A nagyvárosi népességfogyás oka ugyanis sok esetben nem az ország vagy a régió elhagyása. A hátterében inkább a kiköltözési hullám áll. Az emberek jelentős része a városi magból a környező, nyugodtabb agglomerációba áramlik. Mindeközben a mindennapjaik és a munkahelyük továbbra is a nagyvároshoz köti őket.