2018. augusztus 15. szerda Mária

Hírek - Agrárpénzek

A magyar büdzsé fizethet, ha kevesebb pénz jönne Brüsszelből

Saját költségvetésből is kiegészítheti Magyarország az uniós agrártámogatásokat 2020 után, ha a Brüsszelből érkező források a következő EU-s pénzügyi ciklusban csökkennének - hangzott el a Portfolio "Agrárium 2018" című kecskeméti konferenciáján. Magyarország többek között azt szorgalmazza, hogy az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsödjön.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Várhatóan május végén, június elején megjelenik egy jogszabályi javaslat a 2020 után Közös Agrárpolitikával kapcsolatban, valamint ugyanekkorra várható az új többéves uniós pénzügyi keret megállapítása is - mondta előadásában Bori Tamás, a DG-AGRI, közvetlen kifizetések igazgatóságának képviselője. Szerinte kihívást jelenthetnek majd a Brexit hatásai, illetve a biztonságpolitikával és a migrációval kapcsolatban felmerülő új költségek. Fontos, hogy csökkenjen a munkanélküliség és az ágazatba új mezőgazdasági termelők lépjenek be. Ugyanakkor a versenyképesség növekedése miatt nagy szerepet kap majd a kutatás-fejlesztés is.

2020 után az egyszerűbb Közös Agrárpolitika megteremtését támogatja Magyarország, mivel nálunk több mint 50 százalékkal járulnak hozzá az uniós támogatások a gazdák jövedelméhez. Ugyanakkor a KAP-nak továbbra is csökkentenie kell majd a tagállamok támogatásai közötti különbségeket.

Az új végrehajtási modelljavaslat szerint a KAP csak a szabályozási alapparamétereket határozza majd meg, hogy biztosítani lehessen az uniós szinten kitűzött célokat. A tagországoknak pedig külön-külön stratégiai terveket kell készíteniük, amelyet a bizottság hagy jóvá. A tagországoknak a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, de az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozásokat kell kidolgozniuk. A stratégiai tervek magukban foglalják majd az I. és a II. pillér intézkedéseit.

Változott a szabályozás 2018-tól is
2018-tól számos végrehajtási egyszerűsítés várható a tavaly decemberben megjelent úgynevezett Omnibusz rendelet szerint. A változások között szerepel a biztosításokra vonatkozó hozamcsökkenési küszöbérték 30 százalékról 20 százalékra csökkentése, az ágazat-specifikus jövedelemstabilizáló eszköz bevezetése a 20 százalék feletti jövedelemkiesés kezelésére, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatás maximumának 65 százalékról 70 százalékra növelése. A természeti katasztrófáknál a támogatási jogosultság a bekövetkezés napjától keletkezik majd 2018-tól. Változás az is, hogy bizonyos finanszírozási eszközöket elérhetővé tesznek a fiatal gazdák számára is. Emellett javulhatnak a termelői alkupozíciók és módosulnak a zöldítési részletszabályok is.

Balról jobbra: Papp Gergely, Kis Miklós Zsolt, Herczegh András, Feldman Zsolt és Bori Tamás,


Magyarország arra törekszik, hogy jelenlegi helyzetét megtarthassa a 2020 utáni KAP-ban - hangsúlyozta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Lényeges kérdés lesz, hogy az új KAP-ban kapott pénzek mekkora részét tudja majd Magyarország termeléshez kötött támogatásokra költeni, ez ugyanis jelenleg a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 15 százaléka, és az, hogy milyen mértékben változik majd a jövőben, sok mindent befolyásolhat. A helyettes államtitkár a támogatások gazdaságonkénti maximalizálásával (capping) kapcsolatban elmondta, szerinte Magyarország élni fog ennek lehetőségével akkor is, ha ez önkéntes lesz.

Ha a 2020 utáni Közös Agrárpolitika nem az egyszerűsítés irányába halad majd, az valószínűleg negatívan befolyásolhatja a banki finanszírozást a magyar mezőgazdaságban - hívta fel a figyelmet Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. A támogatások jelentős részét adják a magyarországi gazdálkodói jövedelmeknek, és ez egy jó bázist adhat arra, hogy a bankok nyissanak az agrárium felé.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára szerint is fontos, hogy ne csökkenjen a gazdák támogatása a 2020 utáni KAP-ban, amelynek érdekében Magyarország hajlandó akár 20 százalékkal is többet fizetni a közös költségvetésbe. Az államtiktár szerint lényeges szempont, hogy például a hekktáronkénti támogatások ne csökkenjenek. Ennek érdekében Magyarország élhet a két uniós pillér - a közvetlen kifizetések a vidékfejlesztési támogatások - közötti átcsoportosítással, de akár növelt szintű nemzeti társfinanszírozás is szóba jöheti, most ugyanis olyan állapotban van a magyar költségvetés, amelyből ezt meg lehetne tenni – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.

Az új Közös Agrárpolitikában egyre fontosabbak lesznek a környezeti fenntarthatósági szempontok – mondta Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese. Az új rendelettervezetben szó van arról is, hogy 100 ezer euróban – ez 30 millió forint feletti összeget jelent - maximalizálják a gazdáknak adható támogatások összegét, a baj azonban az, hogy ezt könnyen túlléphetik a termelők.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu