Tavaly ősszel egy férfi kaszálás közben elakadt. Leszállt a traktorról, hogy megnézze a munkaeszközt, de közben nem állította le a kardántengelyt, így a forgó rész magához rántotta. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Szintén tavaly ősszel belehalt sérüléseibe az a férfi, akire egy zalaszentbalázsi telepen rádőlt a targonca, egy másik férfi pedig egy takarmányaprító-keverő gép alá szorulva hunyt el.

A mezőgazdaság az egyik legveszélyesebb üzem. Ezen belül is a gépekkel való foglalatosság a legkockázatosabb, de említhető az áramütésveszély vagy a fárasztó testhelyzetben, nagy emelésekből adódó sérülések is. A betakarítás után a betárolt anyagok, termények, a must, de a trágya erjedésekor, rothadásakor keletkező gázok is veszélyesek. Balesetek származhatnak a növényvédő szerek, olajok, állatgyógyászati készítmények helytelen használatából, a por belégzése asztmát okozhat, valamint bőrbetegségek és állatról emberre terjedő fertőző betegségek is előfordulhatnak. Speciális kockázatot hordoz a nagytestű állatok közelében végzett munka.

Az elmúlt 15 évben a 2016-os év volt a legrosszabb a munkahelyi halálos balesetek számát tekintve. Az ellenőrök ekkor a vizsgált gazdaságok 43,8%-ában találtak súlyos szabálytalanságot, a halálos balesetek száma pedig 18-ra ugrott az agráriumban. Így valamennyi ágazat közül a mezőgazdaság vezette a halálos munkabaleseti statisztikát. Ez indította el a biztonságosabb munkavégzést célzó kampányt.

A tavalyi évet már "csak" 12 végzetes kimenetelű esettel zárta a Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, az összes mezőgazdasági balesetek száma pedig 654 volt. Az építkezési boom-ban ekkor az építőiparban csúcsosodott ki a halálesetek száma: minden negyedik ember az építőiparban vesztette életét.

az Agrárkamara pedig kampányt végez a biztonságosabb munkavégzésért. Ennek keretében  szakmai tájékoztatót és munkavédelmi oktatási tematikát adnak át.