2019. december 6. péntek Miklós

Hírek - Agrárpénzek

Ígéretes, de veszélyes helyzetben a sertésszektor - A szaktárca új támogatásokkal rukkol elő

Az idei OMÉK keretein belül sertéskonferenciát is rendeztek, melynek fókuszában természetesen az afrikai sertéspestis (ASP) és ennek a termelőkre, vágóhidakra és a fogyasztókra gyakorolt hatása állt. Az agrárszektor.hu is jelen volt.
 
 

Nagy István agrárminiszter megnyitó beszédében elmondta, hogy a sertéstartás jövedelmezősége az utóbbi évben sokat javult, ami éppen a Kínában kitört járványnak köszönhető, ugyanakkor a vágóhidakra nagy nyomást gyakorol a magas felvásárlási ár, amit a kiskereskedelem felé nem tudnak érvényesíteni. Utalt arra is, hogy a termelés számára is csak akkor marad fenn ez a kegyes állapot, ha nem tör ki a házisertés-állományban is az ASP. Ennek érdekében arra kérte a termelőket, hogy legyenek megértők a Nébih intézkedéséivel szemben, és emeljék a lehető legmagasabb szintre a telepek biobiztonságát.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Vajda Lajos a Nébih képviseletében megerősítette: a sertéspestis legkisebb gyanúja esetén fel kell számolni a teljes telepet, amit fertőtlenítés és 40 napos pihentetési idő követ. Az érintett termelőt kártalanítás illeti meg, ennek keretében csak az elvesztett állatok, eszközök piaci értékét térítik meg, az elmaradt hasznot nem, és a kifizetés a döntés jogerőre emelkedését követő 60 napon belül valósul meg. Felhívta a figyelmet, hogy az afrikai sertéspestis esetében szinte minden hordozhatja a vírust, egyedül a levegőben való terjedését nem figyelték meg (a PRRS viszont bizonyítottan így is terjed mintegy 10 km-es távolságon belül). Mivel egy nagyon ragályos és szinte biztosan ölő vírusról van szó, nagyon fontos lenne, hogy megalkossanak ellene egy működképes vakcinát, de erre még éveket kell várni.

Horváth István a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy két fontos javaslattal is éltek a kormányzat felé, ezek a magyar húsipart, másrészt a sertéstartókat is segítnék. Újra el szeretnék érni, hogy a Kiváló Minőségű Sertéshús ismét a magyar árut jelölje (Kiváló Magyar Sertéshús), másrészt a hús kiválóságát független minősítők igazolják. Ma ugyanis a vágóhidak fizetik a húsminősítőket. A szakember szerint ezért van az, hogy csak az állatok 39 százaléka kapja meg a legjobb, S minősítést a normálisan elvárható, 50 százalékot meghaladó részarány helyett. A független minősítéshez azonban az kell, hogy a minősítőket a termelők és a vágóhidak fele-fele arányban fizessék meg, cserében nőne a magasan minősített sertések száma és ezek ára is a boltokban. Legalábbis az osztrákok példája ezt mutatja.

Volt a szakmai szervezetnek még egy fontos kérése a kormányzat felé: tekintettel a járványhelyzetre, támogassák a kiskapacitású hullaégetők létesítését a telepeken. Ezek beszerzése 8-15 millió forintba kerül, ehhez várnának 50 százalékos támogatást. Kis Miklós vidékfejlesztési államtitkár előadásában megígérte, hogy komolyan foglalkoznak a javaslattal, és a tervek szerint év végig megnyílik ez a támogatási lehetőség. Szavaiból arra következtettünk, hogy valószínűleg csekély összegű támogatás keretében fogják meghirdetni a hullaégetők beruházási támogatását. Az államtitkár emellett elmondta, hogy még idén ősszel megnyílik

  • a minőségrendszerekhez történő csatlakozás támogatása 2,44 Mrd forintos kerettel,
  • a rövid ellátási láncok támogatása 1,5 Mrd forintos kerettel és
  • a termelői csoportokat is újra támogatják 3 Mrd forinttal.
  • 2020 tavaszán pedig a már működő minőségrendszerek promóciós céljaira nyitnak meg egy csaknem 8 Mrd forintos pályázati forrást.

Kis Miklós felhívta az állattartók figyelmét, hogy az eddig meg nem valósult állattartó telepi beruházásokat fejezzék be, még akkor is, ha már kicsúszóban vannak a megvalósításra adott 24 hónapos határidőből. Ennek módja az, hogy kimentési kérelemmel fordulnak az irányító hatóság felé. Ha valóban folyik a naplózott beruházás, akkor meg fogják adni az engedélyt a késedelmes befejezésre, ahogy erre 19 esetben már volt is példa. A türelem indokolt, hiszen az eredetileg jóváhagyott 30 Mrd forintos támogatási összegből eddig mindössze 7 Mrd forintot tudtak kifizetni.


Fontos, hogy az elkövetkező években ki tudjuk használni ezt az egyszerinek tűnő, kedvező piaci helyzetet, amit a kínai sertéspestis okozott. Két éve még 430 Ft volt a hasított sertés ára Magyarországon, most pedig 530 Ft, de nem számítsunk rá, hogy ez örökké így marad – intette a résztvevőket előadásában Potori Norbert, a NAIK AKI szakembere. Alapos piaci elemzéséből kitűnt, hogy bár lehet, hogy az ázsiai ország egy évtizedig nem heveri ki a sertésállomány mostani 40-50 százalékos csökkenését, de félelmetes tempóban fejlesztenek, és különösen a baromfiszektor bővülése ad esélyt arra, hogy 5 év múlva már egészen más piaci helyzetről beszéljünk. Rámutatott arra is, hogy Kína az élelmiszer- és takarmányellátás érdekében éppen most vonta vissza az USA ellen kirótt büntetővámokat is. A sertés és a szója már a régi alapvámmal érkezhet az országba. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínai állam óriási fagyasztott sertéshúskészlettel rendelkezik, egyszóval nem árt résen lenni.

Ami a termelőknek öröm, az a húsiparnak bú. Éder Tamás, a szektor képviselője elismerte: most már a vágóhidak is a bőrükön érzik azt, milyen az, ha a gazdasági partnerek nem veszik figyelembe egymás átmeneti nehézségeit. Míg a sertés átvételi ára április óta kilőtt, addig a tőkehúsok csak 10-15 százalékot, a húskészítmények pedig csak 4 százalékot voltak képesek drágulni. A húsipar mostanra már 10 milliárdos nagyságrendű fedezetveszteséget cipel magával. A kereskedelem felé gyenge az érdekérvényesítő képességük, amit az is ront, hogy tőkehúsból valójában nincs hiány Európában, hiszen Kína leginkább a sertés csülkét preferálja, míg az olyan értékes részek, mint a karaj bent ragadnak az EU-ban, és végül Kelet-Európában landolnak. Ők arra kérték a kormányzatot, rendeletben utasítsa a kiskereskedelmet, hogy jelöljék a pultokon a húsok származási országát, így legalább a fogyasztók támogatását élvezhetné a hazai termék.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu