2020. december 3. csütörtök Ferenc, Olívia

Hírek - Agrárpénzek

Nyakunkon a patkányinvázió: méreg helyett ezt a védekezési módszert ajánlja a szakértő

Rendelet szabályozza, hogy az élelmiszertermelők a termelési-, az állattartók az állattartási telepeik mellett azok közvetlen környezetéért is felelősek, így a kártevő rágcsálóirtás is az ő feladatuk. A hideg őszi idő a kártevő rágcsálók gazdaságokban való megjelenését, ottani elszaporodását eredményezi, amely ellen védekezni kell – főleg mivel a piacon elérhető agrárbiztosítási konstrukciók nem feltétlen nyújtanak fedezetet az általuk okozott károkra.
 
 

A leginkább veszélyes, betegségeket terjesztő rágcsálók közé tartozó patkányok nem válogatnak: városi és agrárius közegben is feltalálják magukat, különösképp az állattartás helyszínéül szolgáló telepeket, illetve a könnyű élelemszerzési lehetőséggel kecsegtető földeket preferálják - írja közleményében a NovaTox Kft. A patkányszaporulatok miatt leginkább veszélyben forgó területek azok, amelyeket nem bolygatunk napi rendszerességgel – mondta Kovács Tamás, a NovaTox rágcsálóirtó szakértője. Tipikusan ilyenek a ritkábban látogatott melléképületek, takarmány-raktárak, komposztálók vagy az állattartó telepek ember által ritkábban látogatott részei. A szakértő ugyanakkor kiemelte: nincsenek standardizálható körülmények, bárhol megjelenhetnek a kártevők. Éppen ezért az elsődleges cél mindig a kártevők távoltartása, a kártevőfertőzöttség elkerülése, megelőzése. A védekezés alapja a potenciálisan érintett létesítmények rendszeres karbantartása, rendjének, tisztaságának folyamatos biztosítása, a kártevők bejutásának megakadályozása.

A patkányok megjelenése mindent tönkre tehet, fedezet nincs a károkra

A NovaTox kérésére a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) külön tájékoztatást közölt arról, hogy milyen veszélyekkel jár a patkányok elszaporodása. A hivatal hangsúlyozza, hogy a rágcsálók, főként a patkányok – életmódjukból adódóan – jelentős mérvű elszaporodásuk esetén szerepet játszhatnak az élelmiszerek szemmel látható károsítása mellett a különféle betegségek kórokozóinak terjesztésében. Egyes állatjárványok mellett emberre is terjedő, úgynevezett zoonózisok gazdatesteiként komoly veszélyforrást jelentenek. A szennyezett helyen (pl. szemétgyűjtők, csatorna) mászkáló rágcsálók a testükre tapadt vagy testváladékaikban jelenlévő kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így a különféle betegségek terjesztésében szerepet játszhatnak.

Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997 FM rendelet külön szól a gazdák kártevőirtási kötelezettségéről. A rendelet értelmében kötelességük folyamatosan gondoskodni a rágcsáló- és rovarirtásról. Az ellenük való védekezés valamennyi élelmiszervállalkozásnak kötelező feladata, ennek érdekében saját programot kell készíteniük, amelyben a folyamatos, tervszerű végrehajtás lépéseit rögzítik. A Nébih külön felhívja a figyelmet arra, hogy mindezek mellett ugyancsak nélkülözhetetlen az élelmiszervállalkozások környezetének folyamatos rendbetétele, tisztán tartása, hogy a kártevők ne bújhassanak meg. A hatósági ellenőrzések során mind a programok meglétét, végrehajtását, mind pedig az ezzel kapcsolatban vezetett dokumentumokat vizsgálják.

A NovaTox szakértői csapata külön utánajárt annak, hogy a piacvezető agrárbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó cégek nem mindegyike nyújt fedezetet a kártevő rágcsálók okozta káreseményekre. Kovács Tamás külön hangsúlyozza: 

Nincs egységes módszer a magyar biztosítási piacon, ezért minden esetben kérdéses, hogy egy káreseménynél hogyan jár el az illetékes biztosító – mivel a gazdák törvényi kötelessége a rágcsálók, így a patkányok távoltartása, ha mégis kárt okoznak, kérdéses, hogy a meglévő biztosításuk értelmében számíthatnak-e egyáltalán a veszteségek mérséklésére. A biztosítók nem kötelesek fizetni.

Szalmonellát, fonálférességet és a koronavírushoz hasonló tünetekkel járó betegséget is terjesztenek a patkányok

Nemcsak a betegségek terjesztésében, de azok fennmaradásában is kiemelt jelentőségű a patkányok megjelenése, éppen ezért a rágcsálóirtás és az irtáskor elhullott patkányok összegyűjtése rendkívül fontos a megelőzés szempontjából. Olyan ismert betegségek mellett, mint a szalmonellafertőzés (Salmonellosis) vagy a fonálférgesség (Trichinellosis), az úgynevezett leptospirózis (Leptospirosis) nevű fertőző betegség terjedéséért is a patkányok felelnek. Ez utóbbi hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal és magas lázzal induló, esetenként súlyosabb következményekkel, máj- és veseelégtelenséggel járó, szerencsére antibiotikummal gyógyítható fertőzés. Tájékoztatásában a Nébih leszögezte, hogy a jelenlegi ismereteik szerint nincs bizonyíték arra, hogy a háziállatok, illetve a vadállatok – köztük a rágcsálófélék – megfertőződhetnek az új 2019-es koronavírussal, mint ahogy arra sem, hogy az állatok a fertőzés további forrásaivá válhatnak az ember számára.

A patkányok okos állatok: a szakszerűtlen irtási kísérletekből tanulnak

A szakember bevonása nélküli méregkihelyezés, mint a legtöbb esetben alkalmazott rágcsálóirtó technika, több szempontból is problémás lehet. Amennyiben a méreg nem rögzítve kerül kihelyezésre, nem kellő mennyiségben, nem a megfelelő minőségű mérgezett csalétek használatával, biztosan eredménytelen lesz az irtási kísérlet. Ezzel azt kockáztatják a gazdák, hogy a helyi patkányokban tolerancia vagy rezisztencia alakul ki egy adott hatóanyagra, azaz ők maguk vértezik fel a patkányokat az irtás ellen - figyelmeztet a NovaTox szakembere. Kovács Tamás éppen azért, hogy a patkányok ne legyenek képesek alkalmazkodni a megváltozott, számukra veszélyes körülményekhez egy teljesen természetes módszert preferál, az úgynevezett görényes rágcsálóirtást. 

A módszerünk lényege, hogy egy betanított keresőkutyákból és a természetes vadászösztöneiknek eleget tevő görényekből álló állatcsapat közös erővel, irányítottan keresik fel és kapják el valamennyi kártevőt. Mivel patkányok nem képesek megbújni a szűk járatokba is őket követő görények elől, azonnali eredménnyel jár az irtásuk. 

A szakember leszögezi, hogy különösen az őszi időszakban fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban lépjenek fel az állattartó gazdák az esetleges patkányinvázió ellen, elkerülve azt, hogy a téli időszakban maradjanak állataik takarmány nélkül.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu