Történelmi mértékű támogatás érkezik a magyar agráriumba ebben az uniós ciklusban, amely hatalmas beruházási hullámot indíthat el, az építőárak azonban folyamatosan emelkednek, ez pedig hatással lehet a korszerűsítésekre. Milyen kockázatok vannak most a fejlesztésekben, mire kell készülniük a magyar gazdálkodóknak?

Arra számítunk, hogy ennek az óriási forrásnak egy meghatározó hányadát várhatóan építkezéssel, felújítással járó beruházásokra fordítják a jogosultak. Több mint 2 ezer milliárd forintot fordíthatnak erre a pályázatok nyertesei a következő években, ám ehhez óriási építőipari kapacitásra is szükség lesz. Ugyanakkor ezeket a kapacitásokat már most több gazdaságélénkítő intézkedés is érinti, tehát az újonnan jelentkező kereslet akár áremelkedést is eredményezhet.

Komoly forrástöbblettel kell tehát számolni idén és a következő években is a magyar agráriumban. Mit lehet tudni, milyen ütemben érkeznek a támogatások és kerülnek kiírása a különböző pályázatok az ágazatban?

Ha a Vidékfejlesztési Programot nézzük, néhány kiírás már meg is jelent és a közeljövőben is több pályázat várható, így elmondható, hogy a források fokozatosan érkeznek. Azt látni kell, hogy e program keretében az előttünk álló hét, plusz két éves időszakban összesen 4265 milliárd forint hívható le az ágazat és a vidék fejlesztésének céljával. Ebből az összegből már a következő két évben 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is 200 milliárd forinttal több, mint amennyi az előző hét éves időszak egészében rendelkezésre állt.

Harnóczi György (Forrás: OTP Bank) 

Hogyan, milyen megoldásokkal tudja a gazdálkodókat segíteni az OTP Bank ebben a pályázati dömpingben?

Hogy segíthessük a jogosultakat a források gördülékenyebb lehívásában, illetve azok esetleges kiegészítésében, átfogó és rugalmas pénzügyi megoldásokat dolgoztunk ki, a pályázati szakasztól egészen a fejlesztések megvalósításig. Ennek részeként a pályázati logikához igazítottuk és felgyorsítottuk a hitelezési folyamatainkat, tehát a beruházást tervező partnereink már a pályázatuk elbírálása előtt biztosak lehetnek abban, hogy a tervezett fejlesztést pénzügyi szempontból meg tudják-e valósítani. Ügyfélbarát pénzügyi megoldásaink során például a támogatás mellé hitelt is igénylő vállalkozók már röviddel a pályázat benyújtását követően megtudhatják hitelbírálatuk eredményét.

Mik a tapasztalatok, felkészültek a gazdák arra, hogy jelentősen meg fognak növekedni az elérhető források? Keresik-e a lehetőségeket? Tudják egyáltalán, mik a lehetőségeik?

Mi azt tapasztaljuk, hogy az érintettek már hallottak róla, hogy komoly lehetőségek várhatóak az agrárvállalkozók számára, ám még kevés részletet ismernek. Jelenleg még leginkább a 2021-2022-es átmeneti időszak várható pályázatai láthatók, amelyeket már előkészített - néhányat már ki is írt - a szaktárca. Ahhoz azonban, hogy olyan beruházásokat valósítsanak meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozók, amelyek valóban növelik gazdaságuk versenyképességét, alaposan át kell gondolniuk fejlesztési céljaikat. Ez a forrásmennyiség lehetőséget teremt rá, hogy teljesen új, a jelenleginél sokkal hatékonyabb eljárásokat vezessenek be, ehhez azonban ismerniük kell a területük legújabb fejlesztéseit és azok legmegbízhatóbb kivitelezőit. Fel kell tehát készülniük a tervezésre is, mert jól megválasztott beruházásokkal nem csak a saját, hanem összességében az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari versenyképességét is javíthatják a régióban.

Egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban a fenntarthatóság és a környezetvédelem. Hogyan érvényesíthetők a fenntarthatósági szempontok az agrárgazdaságban, illetve annak finanszírozásában?

Az Európai Zöld Megállapodás, a Farm to Fork és a Biodiverzitási Stratégia, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) mind-mind abba az irányba tolja magát az agráriumot, hogy egyre fenntarthatóbb módon gazdálkodjon. E trendbe illeszkedik a finanszírozási oldal szabályozása is, így a Taxonómiarendelet, amely a fenntartható finanszírozás kritériumait tartalmazza. Ennek legutóbbi verziójából kimaradt a mezőgazdaság, ami nem azt jelenti, hogy ne lehetne fenntartható módon gazdálkodni, hanem azt, hogy a Taxonómiarendelet igazodni kíván a KAP szabályozásához, amely még nincs készen. Tehát reményeink szerint a jövőben egy közös - támogatási-finanszírozási fenntarthatósági indikátorrendszer alapján lehet zöldfinanszírozást adni a termelőknek.