Az elmúlt hónapok csapadékhiánya országos szinten komoly aszályt idézett elő, ami különösen az alföldi térségekben okoz jelentős terméskiesést.
Egyre több magyar gazdálkodó tesz próbát a precíziós időjárás-állomásokkal és szenzoros megoldásokkal.
Már sem az új, sem a használt mezőgazdasági gépekre nem költenek annyit a magyar gazdák, mint korábban.
Évek óta spórolnak a magyar gazdák az inputanyagokon, ez azonban meglátszik az eredményeken is.
Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.
A bor iránti csökkenő kereslet olyan helyzetet teremtett, amelyben a magyar borászoknak minden korábbit meghaladó alkalmazkodásra van szükségük.
A száj- és körömfájás hatásai most is érezhetők és le kell vonni a tanulságokat is – véli Antal Gábor, aki beszélt az Alföldi Állattenyésztési Napok elhalasztásáról is.
Az RAGT Vas megyei képviselője szerint erőteljesen átalakul a vetésszerkezet Nyugat-Magyarországon is.
Hiába vannak egyre ellenállóbb fajták és hibridek, 2018 óta folyamatosan veszít a népszerűségéből az őszi káposztarepce Magyarországon.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A nagyobb, komplexebb gépek vásárlásával a gazdák inkább megvárják a kedvező támogatási lehetőségeket.
Egyre nagyobb kereslet mutatkozik a nagyobb munkaszélességű adapterekre a modern mezőgazdaságban.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.
Hiába lenne egyre nagyobb szükség a gépesítésre a magyar mezőgazdaságban, ha a körülmények nem kedveznek a gazdáknak.
A tavalyi, alacsony forgalmú év után idén sem vár komolyabb fellendülést a géppiacon a Lemken magyarországi értékesítési vezetője.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
A madárinfluenza és a száj- és körömfájás is komoly hatással van a termelők takarmányvásárlásaira.
Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
