Nagyrészt áfa csalással értékesített, olcsó külföldi UHT-tejeket fogyasztanak ma ágazati tapasztalatok szerint azok, akik részt vesznek a közétkeztetésben. A költségvetésből finanszírozott közintézmények - óvodák, iskolák, kórházak, vagy éppen honvédségi és időseket ellátó intézmények - évente 200-300 millió liter tejet használnak fel, amelynek jelentős része nyomott árú importtej.

A hasonló kategóriájú magyar termékeknél a behozott - elsősorban szlovák - UHT-tejek azért lehetnek jóval olcsóbbak, mert azokat döntően áfa csalással forgalmazzák nagykereskedők. Ezért az állam a közintézményeknél végeredményben sokszor olyan termékbeszerzéseket "finanszíroz", amelyek adóelkerüléssel jutnak piacra.

A 200-300 millió literes, közétkeztetésben felhasznált tejmennyiség jelentős tételnek számít, mivel a mintegy 1,5 milliárd literes, éves hazai tejfelvásárlás ötödét teszi ki. Az irreális versenyhátrány a hazai piaci szereplőknek ma a korábbiaknál is nagyobb gondot okoz, mivel az orosz embargó és az uniós tejtermelési kvóták idei megszüntetése nálunk, illetve az egész EU-ban túltermeléshez vezetett. Ennek nyomán a magyar tejfelvásárlási árak tavalyhoz képest több mint 25 százalékkal, kilónként 75-76 forintra zuhantak, és a tejtermelés az uniós és hazai támogatások ellenére is elvesztette jövedelmezőségét .

Bár az idén bevezetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több illegális tejszállítmányt is kiszűrt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT) szerint az átfogó megoldást az jelenté, ha a fogyasztói tejek áfa kulcsa a mostani 18 százalékról 5 százalékra csökkenne. Emellett a szervezet is szorgalmazza, hogy az akár két-három millió embert is érintő közétkeztetésben a magyar tejet helyezzék előtérbe az állami és az önkormányzati intézmények, mivel ezzel is növelni lehetne az ágazat belföldi értékesítéseit az importtal szemben.