Az új állatjóléti minősítési rendszer egyelőre csak Németországra vonatkozik és teljesen önkéntes. De ki tudja, meddig lesz ez így? Ahogy azt a ketreces tojótyúktartásnál is megtapasztaltuk, a nyugati fogyasztók akarata egy-két év alatt át tud szivárogni az uniós támogatási rendszer előírásaiba. Érdemes tehát közelebbről is megvizsgálni, mit találtak ki most a németek.

Több férőhely, több választási lehetőség

A háromfokazatú rendszer mindegyik foka túllépi a jelenlegi gyakorlatot, így már az első is egy 20 százalékos férőhelynövelést ír elő egyedenként, minden egyes korcsoportban. A második fokozat már 47 százalékos növelést, a harmadik pedig 91 százalékosat ír elő azzal a kikötéssel, hogy 30 kilogramm élősúly fölött kifutót is kell biztosítani az állatnak. Továbbá minden fokozatban állandó hozzáférést kell biztosítani az alaptakarmányhoz, és szalmát is adni kell a turkáláshoz, játékhoz.

A kutricákat úgy kell kialaítani, hogy elkülönüljenek benne a pihenés, a mozgás és az evés színterei. A változatosságot lehet növelni magasabban lévő "balkonok" kialakításával, eltérő fényerőségű területekkel, más-más anyagú fekvőfelületekkel, vakaródzásra és hűsölésre alkalmas berendezésekkel. A kettes fokozatban ehhez képest annyi az eltérés, hogy kötelező a különböző hőmérsékletű régiók kialakítása (a kinti léghőméséklet helyi befúvásával), a hármas fokozatban pedig a kifutó.

Malackortól a vágóhídig

A kocák számára minden fokozatban fészeképítőanyagot kell biztosítani. Az első fokozatban a malacokat nem 21 napos korban, hanem 25 naposan kell választani, a másodikban 28, a harmadikban 35 napra. Az érzéstelenítés nélküli kasztrálás minden esetben tiltott. Ehelyett vagy az érzéstelenítést, vagy a korai vágóra küldést, vagy a kanszag elleni oltást javasolják. A magasabb fokozatokban a farokkurtítás sem megengedett.

A vágóhidat 8 órán belül el kell érni teherautóval, de 4 órás utaztatás felett kötelező az alomanyag és az ivóvíz biztosítása. Azokat az állatokat, amelyeket nem lehet azonnal lerakni a járműről, védeni kell az extrém melegtől, hidegtől és légszomjtól. Előírások vonatkoznak a vágóhídi eljárásra is, amit azzal fejelnek meg, hogy minden egyes egyed kezeléséről videófelvétel készül, amit 3 hónapon át meg kell őrizni.

A programban résztvevőknek vállalniuk kell, hogy évente ellenőrzik náluk az istállóklímát és a vízminőséget, valamint minden évben részt vesznek egy állatjóléti továbbképzésen. Az állatszállítást végző sofőröknek kétevente 6 órát kell továbbképzéssel eltölteniük, és ugyanennyi tanulást várnak el a vágóhídi, állatvédelmi megbízottól is.

Egyedenként 10-12 euró pluszköltség

Klöckner azt ígéri, hogy 2019 végéig megalkotják az új minőségbiztostíási rendszer jogszabályi hátterét, így az első állatjóléti márkázást kapó sertés 2020-ban jelenhet meg a piacon. Hollandiában és Dániában már működik hasonló minősítési rendszer, az innen kikerülő portéka 20 százalékos piaci részesedéssel bír. A miniszterasszony úgy becsüli, hogy az állatjóléti márkázás sertésenként 10-12 eurós többletköltséget jelent a termelőnek. Ezt döntően a piacnak kell megfizetnie, de állami támogatás is kapcsolódna hozzá - egyelőre tisztázatlan nagyságrendben. Egy biztos: az új állatjóléti tanúsítványokhoz kapcsolódó kampányra máris elkülönítettek 70 millió eurót.