A magyar tavakban és folyóvizekben a keszegfélék élnek a legnagyobb állományban. A klímaváltozás miatt azonban már számos invazív halfaj jelent meg egyre nagyobb számban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely vonatkozásában. De nem ez az egyetlen veszély, amely a hazai állományokat veszélyezteti.

"Több irányból nehezedik nyomás a természetes halközösségekre. A szárazság miatt nemcsak a síkság tavaiban, hanem a hegyvidéki patakokban élő halakat is pusztulás fenyegeti, hiszen ha azok kiszáradnak, az a halak sorsát is megpecsételi. Meglepő, de óriási károkat tudnak okozni a madarak is.

- sorolta Juhász Lajos, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense. A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai több éve folytatnak természetesvízi és halászati kutatásokat, elsősorban az észak-magyarországi folyóvizekben. Juhász Lajos tanszékvezető több mint tíz évig kutatta a Bódva folyó és vízrendszerének halközösségét a magyar és a szlovák szakaszon egyaránt, tavaly pedig a Zemplén-hegység tíz vízfolyását mérte fel kollégájával. A most indult új vizsgálatok azonban még izgalmasabbnak ígérkeznek.

 - tájékoztatott Juhász Lajos. A klímaváltozás környezeti hatása volt a központi témája a Magyar Haltani Társaság idei, 15. konferenciájának, melyet a Debreceni Egyetemen rendeztek meg. Összesen 25 szakember tartott előadást a tanácskozáson a halak és a vízgazdálkodás összefüggéseiről, a természetvédelmi célú akvapóniás rendszerek teszteléséről, a balatoni naphal és folyamigéb-állományokról, a tízlábúrákok magyarországi elterjedéséről, illetve a felsőbesenyői kis vízerőmű hallépcsőjéről.