Melegedő vizek, invazív fajok - a halak is menekülnek

agrarszektor.hu
A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A magyar tavakban és folyóvizekben a keszegfélék élnek a legnagyobb állományban. A klímaváltozás miatt azonban már számos invazív halfaj jelent meg egyre nagyobb számban. Ezek az állatok konkurenciát jelentenek őshonos társaiknak mind a táplálék, mind az élőhely vonatkozásában. De nem ez az egyetlen veszély, amely a hazai állományokat veszélyezteti.

"Több irányból nehezedik nyomás a természetes halközösségekre. A szárazság miatt nemcsak a síkság tavaiban, hanem a hegyvidéki patakokban élő halakat is pusztulás fenyegeti, hiszen ha azok kiszáradnak, az a halak sorsát is megpecsételi. Meglepő, de óriási károkat tudnak okozni a madarak is.

Nemrég például negyven nagy kormorántól vettek gyomormintát a Felső-Tisza vidékén és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett halakat fogyasztottak

- sorolta Juhász Lajos, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense. A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai több éve folytatnak természetesvízi és halászati kutatásokat, elsősorban az észak-magyarországi folyóvizekben. Juhász Lajos tanszékvezető több mint tíz évig kutatta a Bódva folyó és vízrendszerének halközösségét a magyar és a szlovák szakaszon egyaránt, tavaly pedig a Zemplén-hegység tíz vízfolyását mérte fel kollégájával. A most indult új vizsgálatok azonban még izgalmasabbnak ígérkeznek.

A melegkedvelő szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) először a Zagyvában bukkant fel 2014-ben
A termálvíz-kifolyók halközösségét kutatjuk, mert a meleg víz sokszor olyan fajokat is fenntart, amelyek egyébként elpusztulnának. Habár még a kutatás elején járunk, a közelmúltban egy meglepő felfedezést tettünk: elevenszülő szúnyogirtó fogaspontyot találtunk egy hajdú-bihari termálvíz-kifolyóban

 - tájékoztatott Juhász Lajos. A klímaváltozás környezeti hatása volt a központi témája a Magyar Haltani Társaság idei, 15. konferenciájának, melyet a Debreceni Egyetemen rendeztek meg. Összesen 25 szakember tartott előadást a tanácskozáson a halak és a vízgazdálkodás összefüggéseiről, a természetvédelmi célú akvapóniás rendszerek teszteléséről, a balatoni naphal és folyamigéb-állományokról, a tízlábúrákok magyarországi elterjedéséről, illetve a felsőbesenyői kis vízerőmű hallépcsőjéről.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 14. 06:02