Elkezdődött a drágulás az állati termékeknél az elmúlt hetekben, ráadásul a kormány által bevezetett gabonakiviteli tilalom nyomán a kukorica és a búza ára is csökkent, így lassan a legnagyobb bajban lévő sertéságazat is erőre kaphat. A fogyasztóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy még a mostaninál is jóval magasabb élelmiszerárak jöhetnek a boltokba.
Már most érezhető a hatása az árak hazai alakulásában annak, hogy néhány napja a kormány exporttilalmat vezetett be a gabonapiacon. Míg körülbelül egy hete egy tonna kukorica még 110 ezer forintért cserélt gazdát, most százezer forint körül alakulnak az árak, a búzánál pedig még látványosabb az áresés, a március eleji 124-125 ezer forintos tonnánkénti ár a napokban 110 ezer forintra mérséklődött - mondta a Magyar Nemzetnek Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.
Az árak már a múlt évben is csúcsra törtek, az orosz-ukrán konfliktus azonban újabb lökést adott a drágulásnak. Az exportstop bevezetésével ez mérsékelhető, s így időt nyerhetnek az állattenyésztők is, hogy az állati termékek ára követni tudja a takarmánypiacon bekövetkező drágulást
- közölte a takarmánygyártó cég vezetője.
Kulik Zoltán szerint van elegendő gabona az országban, a tavalyi nagyon gyenge kukoricatermés ellenére bőven van belőle a magtárakban, a búzánál sem kell hiánytól tartani, az olajnövények esetében azonban már más a helyzet, a szakember szerint ugyanis se napraforgómag, se repce nem érhető el az országban. Az extrahált napraforgódara ára jelentősen nőtt az elmúlt napokban, a hazai takarmánygyártók azonban még a magas árak ellenére sem tudnak hozzájutni ehhez az alapanyaghoz. Ennek oka főként az, hogy az Európai Unió rendkívüli mértékben függ az orosz és az ukrán napraforgótól.
Nem csoda, hogy a napraforgó piacán őrült tempóban emelkednek az árak. Még el sem vetettük a napraforgót, de már most bőven 280 ezer forint felett van az új napraforgómag tonnánkénti ára. Összehasonlításként tavaly - amikor szintén magasak voltak az árak - 120-140 ezer forintot kértek érte. A gabonapiacot most az fogja meghatározni, hogy bár nem tudni, hogy a fegyveres konfliktus meddig tart, ha a háború elhúzódik, akkor nagy valószínűséggel a vetőgépek helyett tankok masíroznak majd az ukrán földeken. Ha pedig áprilisig nem tudják elvetni a napraforgót az ukrán gazdák, akkor a következő szezonnak is annyi. S persze az is kérdéses, hogy ebben a helyzetben mi lesz az ősszel elvetett repcével és búzával, ahogyan azt sem tudni, hogy a multinacionális feldolgozóüzemekben a konfliktus lezárultával vissza tudnak-e állni a termelésre
- mutatott rá Kulik Zoltán. Elmondta azt is, a hazai takarmányipart - s ezzel együtt az állattenyésztőket - mindemellett a fehérjenövények drágulása is sújtja. Bár az elmúlt évben a szója esetében sikerült megúszni a nagyobb áremelkedést, az idén ebben a szegmensben is komoly drágulás kezdődött.
Minden takarmánygyártó óriási présben van, megpróbál együttérezni az állattenyésztőkkel, ugyanakkor bennünket is súlyosan érint az alapanyagok drágulása, az energiaárak és a munkabérek növekedése, a forint árfolyamának alakulása. Az állattenyésztőket - elsősorban a sertéságazatban - gyakorlatilag a csőd szélére sodorta, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett takarmányköltségek ellenére nem tudták emelni a termékeik árát. Az elmúlt hetekben azonban már a sertéstartók számára is felcsillant a remény, félévnyi késéssel ugyan, de megkezdődött az áremelkedés. Míg az élő sertésért három hete még csak 340 forintot fizettek a vágóhidak, ma már a kilónkénti ár eléri az 500 forintot
- jegyezte meg. Hozzátette, ez még mindig veszteséget jelent a termelőknek, a jelenlegi költségszintek mellett 600 forintos élősertés-árra lenne szükség. A szakember arról is beszélt, habár attól nem kell félnünk, hogy nem lesz elég élelmiszer az országban, hosszabb távon azonban be kell rendezkednünk arra, hogy a nettó keresetünkből sokkal többet fogunk élelmiszerre költeni, mint eddig.
Címlapkép: Getty Images
