Kiderült a nagy hústitok: rengeteg magyar vásárol így a boltokban

agrarszektor.hu
Az emberek nagy része tiszteli az állatokat, a nők 95%-a, a férfiak 88%-a szerint ugyanúgy érző lények, mint az emberek. Tisztában vagyunk ugyan az állatjólét alapfogalmaival, de önmagunknak ellentmondóak az állításaink, ha pl. a szabadtartás-ketreces tartás, kisgazdaságok-nagygazdaságok összehasonlításáról van szó - derül ki a KOMETA felméréséből. Az emberek többsége szívesen vásárolna olyan gyártótól, akinek kiemelten fontos az állatjólét és az állatvédelem. Sőt, a nőket inkább befolyásolja ez a húsvásárlásnál, míg a férfiak végül az ár függvényében döntenek.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A KOMETA 2022 márciusában csatlakozott az Állatvédelmi Kódexhez. A csatlakozás apropóján a KOMETA felmérte, hogy a magyarok hogyan vélekednek az állatjólétről, mennyire vannak tisztában a fogalmakkal.

Tévesen ítéljük meg az állatok érzéseit

Azzal az állítással, hogy az állatok ugyanúgy érző lények, mint mi, emberek a nők 95%-a egyetért, a férfiak 88%-a gondolja így. A nők között jelentősen nagyobb azok aránya, akik ezzel az állítással teljesen azonosulnak: a nők közel háromnegyede (72%), míg a férfiak 57%-a. Ugyanakkor a válaszadók közel 60%-a szerint mi ruházzuk fel az állatokat emberi érzelmekkel, így téves elképzeléseink vannak arról, mit és hogyan érezhetnek.

Az állategészségügy az állatjólét előfeltétele

Szinte az összes válaszadó (96%) szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. 94% vallja, hogy az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás. Mindezek egybecsengenek az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) meghatározásával. Szintén a válaszadók 96%-a értett egyet azzal az állítással, hogy az állatjólét azt jelenti, hogy megelőzzük a betegségeket és állatorvosi ellátást biztosítunk. Ugyanakkor ezzel ellentmond, hogy a válaszadók 84%-a szerint az az állatjólét, ha az állatok nem kapnak antibiotikumot. Felmerül a kérdés, hogy ezek szerint az emberek többsége hagyna szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy - szükség esetén - antibiotikummal meggyógyítaná? 

Sajnos az antibiotikum szóhoz negatív asszociációk társulnak, mely részben a következetlen iparági kommunikáció hibája. A felelős gazda az, aki meggyógyítja a beteg állatot és nem hagyja, hogy szenvedjen és megfertőzze a többit

 - mondja Hollósy Tibor, a KOMETA beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese.

A gazdák tisztában vannak azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, ugyanakkor a megbetegedést mielőbb kezelni kell. Ugyanúgy tudják azt is, hogy az az állat, amelyik nem érzi jól magát, vagy stresszes, akkor megbetegedhet, agresszívan viselkedhet. Éppen ezért arra törekszenek, hogy minimalizálják a stresszt, illetve az esetlegesen kialakult stresszhatásokat megfelelően kezeljék. A stressz többek közt a következőkkel csökkenthető: megfelelő méretű élettér biztosításával, megfelelő takarmány- és ivóvízellátással, pihenők, árnyékos helyek biztosításával, valamint a már említett gyors és szakszerű állategészségügyi beavatkozásokkal.

Szabad tartás jó, bezártság rossz?

A válaszadók közel háromnegyede (73%) szerint az állatjólétet csak szabadtartású rendszerekben lehet fenntartani, sőt, tízből több mint 9-en (92%) gondolják úgy, hogy az állatjólét az, hogyha az állatokat nem zárjuk ólakba, ketrecekbe. Ennek a diskurzusnak azonban tudományos és nem érzelmi alapokon kell nyugodnia. Marian Stamp Dawkinstól, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszorától, a világ vezető állatjóléti kutatójától származik az idézet, hogy "a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a szabad szó szinte mindenkinek pozitív töltetű". Sőt, szabadtartás esetén fokozott a betegségek előfordulásának a kockázata, vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is - értenek egyet a gazdálkodók, az állatorvosok és a kutatók. Tény, hogy a szabadtartásos rendszerben a domináns baromfik csipkedhetik társaikat, ami nem segíti elő az állatok jólétét. Ezzel az állítással minden 2. válaszadó azonosulni is tud, ami ellentmond a többség szabadtartással kapcsolatos véleményének.

Kis gazdaságok, családi vállalkozások esetén a szabadtartás egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák. Ez a artási rendszer megfelel az állatjóléti és állategészségügyi követelményeknek, alkalmazásával kiváló termelési eredmények érhetők el. Mindkét tartási mód működhet rosszul is, de természetesen - amennyiben az állatjóléti előírásokat szem előtt tartjuk - jól is.

A nőknél a minőség, a férfiaknál inkább az ár dönt a húsvásárlásnál

Van igény azokra a termékekre, amelyeket olyan cég készít, akinek kiemelten fontos az állatjólét és az állatvédelem. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 92%-a hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült. A válaszadók többségének (58%) olyannyira fontos ez a kérdés, hogy szívesen vásárolna olyan gyártótól, aki kiemelten kezeli az állatjólétet és az állatvédelmet. Ez a kérdés a nőknek inkább fontosabb, mint a férfiaknak, korosztályokat tekintve pedig a 15-25 évesek a legtudatosabbak ezen a téren: közel háromnegyedüknek lehet ez a fő szempont a vásárlásnál. A válaszadók több mint harmadának (34%) szintén fontos ez a terület, de őket inkább befolyásolja a vásárlásban a termék ára; a férfiak körében végső soron az ár a döntő szempont a húsvásárlásnál annak ellenére, hogy az állatjólét nekik is számít. Csupán 7% nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli ez a téma, és azt veszi meg, amit szeret vagy ami épp akciós. A válaszadók között elenyésző arányban, de akadtak olyanok is, akik azt gondolják, hogy a haszonállatok azért vannak, hogy megegyük őket. Még kevesebben mondták azt, hogy nekik annyira fontos az állatvédelem, hogy nem is esznek húst.

Csak annyi húst vegyünk, amennyit megeszünk

A válaszadók nagy része (kb. 80%) tisztában van azzal, hogy a nagygazdaságok inkább alkalmaznak tudományos alapokon nyugvó tartásmódot, és fejlesztenek folyamatosan annak érdekében, hogy a termelés állatbarát legyen, ugyanakkor 10-ből kb. 8 válaszadó mégis úgy gondolja, hogy a kisgazdaságoknak fontosabb az állatjólét, a nagygazdaságok számára pedig fontosabbak a gazdasági érdekek, mint az állatjólét. Az állatjólét az állattenyésztés és állattartás gyakran vitatott területe, rendkívül komplex fogalom, megértéséhez az út az állatjólét kutatásán keresztül vezet.

Giacomo Pedranzini, a KOMETA ügyvezető igazgatója a felmérés eredményei kapcsán kiemelte: 

Az állatot tisztelni kell akár kisgazdaságokról, akár nagygazdaságokról van szó. A jó minőségű termék csak olyan állat húsából készülhet, amely nem szenvedett, és a lehető legjobb körülmények között tartották. Örül annak, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, amit a felmérés is alátámaszt, de úgy gondolom, hogy még az állattartóknak és a fogyasztóknak is van mit tanulniuk, éppen ezért hívtuk életre az HonestFood kerekasztalt, hogy iparági szakértőkkel együtt keressük a válaszokat a kihívásokra.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?