Drasztikus lépésre készül Amerika: ez Európára is óriási hatással lehet

Drasztikus lépésre készül Amerika: ez Európára is óriási hatással lehet

Szászi Zoltán
Az Egyesült Államok kormánya évek óta fokozott aggodalommal figyeli a madárinfluenza terjedését, ami Amerikában is komoly károkat okoz az állattartásban. A vírus H5N1 törzse már több tízmillió csirkét fertőzött meg Amerika-szerte. A tojás ára az egekbe szökött, és félő, hogy a járvány átterjedhet más haszonállatokra is. Ezért a Biden-kormány történelmi lépésre készül és átfogó oltási kampányt tervez.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az utóbbi évek aggasztó, világszintű madárinfluenza-járványa Amerikában is fokozott gyorsasággal terjed. Januárban az amerikai agrárminisztérium az ország történelmének legnagyobb, behurcolt állatfertőzéseként írta le a fokozottan fertőző madárinfluenzát, amikor bejelentették, hogy az ország nyugati részében lévő Montana államban tavaly ősszel már madárinfluenzával fertőzött grizzly medvéket is el kellett altassanak. A Washington Post és a New York Times az ország járványügyi hatóságának adataira hivatkozva arról számolt be februárban, hogy jelenleg az ötven tagállamból negyvenhét érintett, és Amerika-szerte 58 millió csirke, pulyka és egyéb madár pusztult el a madárinfluenza H5N1 törzsének kitörésében.

Szerencsére a lakosságra relatíve kevés veszélyt jelent a madárinfluenza. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) közlése szerint egy emberi járvány kialakulásának alacsony a veszélye, és első sorban állatfarmokon dolgozókat érintheti a fertőzés. Ennek ellenére a CDC már küldött mintákat az oltóanyag-gyártóknak egy esetleges járványra készülve.

Ám a madárinfluenza a szárnyasokról könnyen átterjedhet más állatokra, köztük haszonállatokra is. Tavaly októberben Spanyolországban egy ötvenezer állatot számláló nyérctelepen azonosítottak H5N1 fertőzést. Most amerikai és európai tudósok is beigazoltnak látják a gyanújukat, hogy a fokozottan fertőző madárinfluenza-törzs gyorsan és hatékonyan tud emlősök közt is terjedni. Közben Amerikában vadmadarakon és medvéken kívül mosómedvékben és rókákban is kimutatták már a madárinfluenzát.

Márciusban a Nemzeti Biztonsági Tanács egy képviselője azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a kormány az ország élelmiszerbiztonságának szavatolása végett több lehetőséget is számba vesz. Ezek között fokozott járványvédelmi intézkedések is voltak, mint a fertőtlenítési protokollok szigorúbbá tétele. Azonban a New York Times és több amerikai hírportál is fehér házi értesüléseik alapján már márciusban arról számolt be, hogy a Biden-kormány precedensértékű lépésen is gondolkodik: Egy átfogó, az ország teljes csirkeállományát célzó oltási kampányon. Áprilisban pedig már a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai agrárminisztérium (USDA) négy potenciális madárinfluenza-oltást tesztel. Ebből egy a Zoetis Inc., egy a Merck Animal Health, és kettő pedig a minisztérium agrárkutató szolgálata által lett kifejlesztve. Az első eredmények májusra várhatóak és ha az USDA valamelyik vakcina fejlesztése mellett dönt, az várhatóan további másfél-két évbe fog kerülni.

Drága tojás és világkereskedelmi aggodalmak

Az elmúlt évben Amerika tojásellátása havonta mintegy 7,5 fél százalékkal csökkent a madárinfluenzával fertőzött állományok felszámolása miatt. Ha egy tojásüzemben megjelenik a madárinfluenza, az állomány felszámolása, a fertőtlenítési procedúrák véghezvitele és új állomány telepítése után akár négy-öt hónapig is tarthat, mire a termelés visszatér a korábbi szintre. Mindeközben, ahogy Magyarországon, úgy Amerikában is a pénztárcájukon érzik a vásárlók a válság hatásait. A tojás ára 2023 januárjában 70 százalékkal volt drágább, mint egy évvel ezelőtt, és az amerikai statisztikai hivatal idén további 37,8 százalék áremelkedéssel számol. A tojáshiány pedig a húsvéti időszakban csak fokozódott. Mindez egybeesik a COVID-pandémia óta tartó élelmiszerinflációs válsággal.

Az oltásnak azonban vannak gazdasági és gyakorlati vonzatai is. Bár a csirkék már most is be kell legyenek oltva különböző állatbetegségek, mint például a tyúkhimlő ellen, egy esetleges általános madárinfluenza-oltási kampány összetett kihívást jelenthet az ágazatnak. Ezért a szektor képviselői Amerikában elég megosztottak a kérdésben. A haszonállattartók érdekképviseleti szervei különösképpen attól tartanak, hogy az amerikai csirkeágazat, amelynek éves exportbevétele körülbelül hatmilliárd dollár, egy esetleges oltási kampányt követően kereskedelmi korlátozások sorával kéne szembenézzen a világpiacon. Az oltásellenes oldal egyik szószólója a Nemzeti Csirketanács, ami az amerikai broilercsirke-tenyésztők érdekképviseleti szervezete. A fő indok az oltás ellen pedig éppen az, hogy nemzetközi kereskedelmi partnerek számára ronthatja az amerikai csirkehús biztonságosságának imázsát, ha az ország általános madárinfluenza oltásba fog. Mivel az Amerikában megtermelt csirkehús 18 százaléka exportra megy, a nemzetközi kereskedelmi partnerek elpártolása sok milliárd dollárnyi exportkiesést okozhat az ágazat számára a Nemzeti Csirketanács szerint. A tesztelés elkezdése óta Greg Tyler, a Csirke- és Tojásexport Tanács elnöke is óvatosságra intett, felhívva a figyelmet, hogy a szövetségi kormánynak biztosítania kell azt, hogy az oltási akció ne riassza el az amerikai tojás- és csirketermelők nemzetközi vevőit.

Az ország pulykatenyésztői azonban ellenkező véleményen vannak és a Nemzeti Pulykaszövetség bár megérti az exportot érintő kockázatokat, nyitott az oltási kampány felé. Mindebben az is benne van, hogy a pulykatenyésztés ugyanannyira érintett a madárinfluenzában, azonban a bevételeinek csak 9 százalékát teszi ki az export.

Az oltások új generációja

Az amerikai baromfiállomány átoltása nehéz kérdés még az oltási kampány támogatói szerint is. Az ország teljes csirkeállománya mintegy kilencmilliárd állatot jelent. Egy amerikai nagyüzemben akár ötmillió tojótyúk is lehet, amiknek a beoltása akár két évig is eltarthat, mire kialakul a nyájimmunitás. A kritikusok azt emelik ki, hogy a tojótyúkok oltása akár visszafele is elsülhet, mert a beoltott állatok, ha megfertőződnek, enyhébb tüneteket fognak mutatni, ezért a járvány terjedése észrevétlen maradhat. Mindeközben a lassú oltási kampány és az észrevétlenül terjedő járvány új, rezisztens törzsek kifejlődéséhez is vezethet.

A COVID-19 pandémia teljesen új korszakot hozott el mind az emberi, mind a haszonállat-járványok elleni küzdelemben. Amerikában pont a koronavírus-járvány kitörése előtt foglalkozott a kormányzat egy tízéves influenza-stratégia kidolgozásával. Az amerikai kormány most többek között ezt a dokumentumot is elkezdte újraértékelni. A koronavírus-járvány ugyanis az oltóanyag-fejlesztésben is forradalmi változásokat hozott. Az mRNS-vakcinák megjelenése, aminek kifejlesztésében Dr. Karikó Katalin kulcsszerepet játszott, a koronavírus-oltáson kívül más fertőző vírusos megbetegedések, így az influenza elleni küzdelemben is áttörést hozhatnak. A tudományos világban tavaly novemberben futott körbe egy új mRNS-alapú vakcinaprojekt híre, ami univerzális, a vírus minden törzse ellen alkalmazható oltóanyag kidolgozását veszi célba. A tudósok pedig évek óta azt szorgalmazzák, hogy a madárinfluenza elleni küzdelemben az mRNS-alapú vakcinák bevetésének lehetőségét kéne kutatni.

Mindeközben, ahogy a tengerentúlon, úgy Európában is kezdik a döntéshozók egy általános madárinfluenza-oltás tervét komolyan fontolgatni. Február végén az Euractiv arról számolt be, hogy az Európai Bizottság új, közös stratégiát dolgozott ki a madárinfluenza elleni védekezésre. Az új szabályozás lehetővé teszi a haszonállatok oltásának harmonizációját az EU-n belül. Stella Kyriakides, az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa azt nyilatkozta, hogy mivel a madárinfluenza az unió közelmúltjának legsúlyosabb állati járványkitörése, a hatékony küzdelem a betegség ellen ma az egyik fő prioritás Európában. Az európai szabályozás ugyanis eddig nem tette lehetővé a madárinfluenza elleni oltás alkalmazását. Az új stratégia azonban most nem csak az állatok oltását harmonizálja, hanem az oltott állatok és az azokból származó állati termékek szállítását is lehetővé teszi. Az AVEC, az európai baromfihús-ágazatot képviselő ipari érdekvédelmi szervezet örömmel fogadta a tervezetet. A szervezet szerint egy oltási kampány fontos eleme lehet a járvány elleni védekezési stratégiának Európában.

Európában komoly problémákat okozott az ágazatnak a fertőző madárinfluenza legújabb kitörése. Az európai élelmiszerbiztonsági hivatal (EFSA) adatai szerint 2021 októbere és 2022 szeptembere között a kontinensen 50 millió szárnyast kellett leölni a járvány miatt. Az Unióban Franciaország elsőként vágott bele áprilisban nagyszabású vakcina-beszerzésbe. Az utóbbi két év madárinfluenza-kitörésében csak Franciaországban 21 millió madarat kellett levágni. A francia állam a Poultry World beszámolója szerint most 80 millió vakcina beszerzésére indított tendert.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 13. 13:31