Vágóállatok: mindent visz a csirke, tovább zsugorodott a sertéságazat

Vágóállatok: mindent visz a csirke, tovább zsugorodott a sertéságazat

agrarszektor.hu
Csak a baromfivágás nőtt az első negyedévben Magyarországon, az azonban több mint tizedével, míg a sertés- és marhavágás csökkent, utóbbinál viszont nőtt az üszők vágása – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből. A baromfi esetében is vegyes a kép: a volumenében és gazdasági jelentőségében is legnagyobb csirkevágás meggyőzően nőtt, magára talált a kacsa-, de jelentősen esett a pulykavágás. A történelmi távlatban jelentős sertéságazat további pozíciókat vesztett – mindössze két és félmillió az állomány, és nem vetít előre sok jót az sem, hogy csökkent a kocák száma is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A magyarországi vágóhidakon 21,4 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2023 első negyedévében, 7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, sertésből 1 millió 93 ezret vágtak (104 ezer tonnát), 2 százalékkal kevesebbet (–22 ezer darab), mint 2022. január–márciusban.

A levágott baromfi élősúlya összesen 155,6 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 117,2 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfifélék csoportjában a liba- és a pulykavágás jelentősen (–8,4 és –23,5 százalék) visszaesett, a kacsavágás azonban – igaz, rendkívül alacsony bázishoz képest – nagyot erősödött, 56,6 százalékkal nőtt ebben az időszakban. A lényegesen nagyobb volumenű csirkevágás is jelentősen, 9,2 százalékkal nőtt a darabszámot tekintve.

Csökkent a marhavágás, de több üsző került a vágóhídra

A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3600 tonna felett alakult 2023. január–márciusban, míg a legmagasabb havi érték – a januári – meghaladta a 4100 tonnát. A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 18 százaléka bika volt.

Bár a tejtermelés általában rugalmatlannak számít, biológiai és pénzügyi okokból is lassan reagál az ágazat a változásokra, az a tény, hogy a tehenek vágása kisebb mértében csökkent, mint a bikáké, és az üszők vágása tizedével emelkedett, jelezheti a szektor lendületvesztését is.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarhák összlétszáma 885,3 ezer darab volt 2022. december 1-jén. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezer darabbal, 2021 júniusa óta 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma 418 ezer volt 2022. december 1-jén, ez tehát nem mutatott akkor még jelentős csökkenést az egy évvel korábbihoz képest, mindössze 2 ezres zsugorodást jelent. Az intenzívebb vágás januártól indult be.

Megélénkült az import

A KSH adatai alapján Magyarország a 10,1 ezer tonna export mellett 2,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2023 első két hónapjában. Az export volumene 7,3 százalékkal, az import volumene jelentősen, közel 70 százalékkal nőtt a 2022. I–II. havi értékhez képest.

Az import elsősorban Dániából, Szlovákiából és Ausztriából érkezett 2023. január–februárban. A Dániából szállított élőmarha mennyisége meghaladta a teljes behozatal több mint egyharmadát ebben az időszakban.

A két és félmillió sertés országa

A magyarországi vágóhidakon 1 millió 93 ezer sertést vágtak le 2023 első negyedévében, 2 százalékkal, 22 ezer darabbal kevesebbet, mint 2022. január–márciusban. A levágott állatok élősúlya összesen 129 ezer tonna, hasított súlya 104 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 2,6 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. Ez – figyelembe véve az ágazat tavalyi helyzetét – nem jelent érdemi csökkenést. Az élő sertés kivitelének volumene 17 százalékkal bővült, az import 22 százalékkal csökkent a 2023. I–II. havi időszakban 2022 azonos időszakához képest a KSH adatai szerint, a forgalom pedig 13,4 százalékkal mérséklődött.

Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a 9 millió darabot meghaladó sertésvágásával az utóbbi időben ezen a téren komoly fejlődést megélt Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2023. január–februári időszakban.

Magára talált a kacsa-, de visszaesett a pulykaágazat

A baromfi 51,5 millió darabos vágásmennyisége viszont érdemi, 11,2 százalékos növekedést jelent 2023 első negyedévében. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján közel 85 százalékát – természetesen most is a csirke tette ki, amelyből 43,6 milliót vágtak, 9 százalékkal többet, mint 2022. január–márciusban. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,3 százalék volt, a kacsáké 11,4. Vágókacsából 5,9 milliót, libából 235 ezer darabot vágtak az idei első negyedévében.

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 29,1 millió volt 2022. december 1-jén, ami közel 3 millióval kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján egyébként az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 189 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2023. január–februári időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy a brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?