Itt a szigorú szabályozás: erről sok földtulajdonos nem is tud itthon

Itt a szigorú szabályozás: erről sok földtulajdonos nem is tud itthon

Tarjányi Lili
Számos incidens adódik a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek és a vadászatra jogosultak között abból kifolyólag, hogy nincsenek meg a megfelelő ismeretek a birtokukban. Nem tisztázott számukra, hogy tulajdonképpen mi is a vadászterület fogalma, kié a vadászati jog. Illetve, hogy a vadászatra jogosult tulajdonképpen hol és mikor vadászhat. Természetesen mindezek tudatában is gyakran előfordulnak olyan tevékenységek, amelyek joggal bosszantják fel egyik, vagy a másik felet.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az ország egésze - bizonyos területeket leszámítva - vadászterületnek minősül, amelyeket vadgazdálkodási tájegységek fognak össze és határolnak be. Ezeken a tájegységi határokon a meghatározott vadászterület nem nyúlhat túl. Részletesebben tehát vadászterületnek minősül az a földterület, vízfelület, amelyet egybefüggően minimum 3000 hektáron kezelnek. A 3000 hektárt együttesen kell érteni. Továbbá, ahol a vad megtalálja az életfeltételeit és életvitelszerűen ott tartózkodik. Tehát a mezőgazdasági területek, függetlenül attól ki a tulajdonos és mekkora a területe, vadászterületnek minősülnek, melynek vadászati jogát a tulajdonos bérbe adhatja. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan része, tehát a mindenkori földtulajdonost illeti meg. Ugyanakkor, ha ő nem rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges kvalitásokkal, bérbe adja azt. Amikor a vadászati jogot haszonbérbe adja a tulajdonos, akkor a vadászati jog a haszonbérlőt fogja megilletni. Ettől kezdve a vadászati jog hasznosításával és jogával kapcsolatos kötelezettségek és jogok teljesítése a vadászatra jogosult feladata lesz.

3. § (1) * A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként - a földtulajdon tekintetében fennálló haszonélvezeti jog esetén is - a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. (2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része. 4. § (1) Ha a vadászterület a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog), b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog) illeti meg. (2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A vad alapesetben az állam tulajdonát képezi, ugyanakkor attól kezdve, hogy a terület vadászati joga haszonbérbe lett adva, a vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullajtott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonát képezi. Amennyiben nem a vadászterületen, például temetőben, vagy vasútvonalon, vagy akár közúton talál rá valaki mondjuk egy hullajtott agancsra, tetemre akkor az azt a vadászatra jogosultat illeti meg, amelyiknek a területéről az állat vélhetően kiváltott. Ennek legtöbbször akkor van jelentősége, amikor nagyértékű vadászható vadfajt ütnek el, ilyenkor perdöntő lehet a kiváltás helye.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a törvényileg jól behatárolt feltételek. Ugyanakkor az egésznek van, vagy legalábbis kellene, hogy legyen egy etikai vagy emberi oldala is. Vadászként maximálisan megértem azt is, amikor a mezőgazdasági terület tulajdonosa felháborodik azon, hogy a vadászati tevékenység során a vadászatra jogosult terepjáróval keresztül-kasul tapos a kultúrában úgy, hogy még a művelőnyomot sem veszi figyelembe. Azt gondolom, hogyha mindkét fél megértené, hogy tulajdonképpen mindketten érdekeltek abban, hogy közös nevezőre jussanak, akkor ezek a felesleges incidensek elkerülhetőek lennének. A mezőgazdász érdeke, hogy a kultúra állapota megfeleljen a mindenkori legjobbnak. Ne legyen benne vádkár. Ne kelljen felesleges pénzt, időt és energiát fordítani arra, hogy peres úton érvényesítse az akaratát. A vadászatra jogosultnak pedig az az érdeke, hogy minél kevesebb vadkárt kelljen fizetnie, és minden körülmények között eredményesen tudjon vadásztatni a befigyelt vadra. Ennek egyetlen megoldása az, ha mindenki tiszteletben tartja a másik érdekeit és kölcsönösen segítik egymást a céljaik elérésében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek csak egyszerű példák, hiszen ezeken felül számos szegmense van még ennek a problémakörnek. De a legfontosabb dolog, amivel ezeknek elejét lehet venni, az a kommunikáció. Főképpen azért, mert a vadászati jog bérbeadásával hosszútávú együttműködés lép életbe, ami mindkét fél számára akkor a legjövedelmezőbb, ha a konszenzus a cél.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 24. 12:38