Súlyos dologra derült fény a beporzókról: ennek nagyon rossz vége lehet

Súlyos dologra derült fény a beporzókról: ennek nagyon rossz vége lehet

agrarszektor.hu
Amerikai kutatók egy friss tanulmánya szerint rendkívül súlyos képet mutat a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. A szakértők úgy látják, ha nem lesz mielőbb pozitív változás ezen a téren, nem az aszály lesz a  növénytermesztés legfőbb problémája.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Egyre többen aggódnak amiatt, hogy a globális felmelegedés okozta aszály miatt mind nehezebb és nehezebb lesz megtermelni az élelmiszerek előállításához szükséges növényeket. Van azonban egy másik probléma is, amit szintén régóta hangoztatnak a tudósok, mégis kevésbé van előtérben: az, hogy a csapadékkal együtt a beporzók is eltűnőben vannak - olvasható a HVG oldalán.

A Nature Ecology & Evolution című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció arra mutat rá, milyen komoly problémát jelent már most a beporzó rovarok hiánya. Annak fényében, hogy az élelmiszernövények 75%-ához szükség van ezekre az élőlényekre, meglehetősen ijesztő, hogy globálisan az élelmiszernövények mintegy 60%-ának nem jut elegendő rovar, így nem is várható tőlük annyi termés, mint amennyi egyébként lehetne.

Katherine Turo ökológus, az amerikai Rutgers Egyetem tudósa szerint alapvetően hiányoznak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy mekkora lehet a hiány jelenleg a globális mezőgazdaságban. A szakember ezért egy nemzetközi csapat segítségével azt vizsgálta meg, hogy a kevesebb rovar milyen hatással van az élelmiszertermelésre.

A szakemberek azt találták, hogy a növények 60%-ánál elégtelen a beporzás, a probléma pedig a vizsgált 49 különböző növényfaj közül 25-öt érint. A helyzet az áfonya, a kávé és az alma esetében a legsúlyosabb. A beporzók alacsony száma az adatbázisban szereplő országok 85%-át érintette, és mind a hat kontinensre jellemző a probléma.

Az ökológus szerint ugyan az adatok lesújtóak, ugyanakkor reményt adhat az, hogy a témában végzett kutatások segíthetnek javítani a szántóföldek hatékonyságát, így pedig kielégíthető lehet az élelmezés szintje. A számítások szerint ha azokon a területeken növelni tudják a beporzások arányát, ahol most a legrosszabb a helyzet, akkor a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő területek közti szakadékot 63%-kal is csökkenteni lehet. A vizsgálatok során megállapították, hogy az alacsony beporzószám kevésbé valószínű azokon a területeken, ahol a terület 1 kilométeres körzetében nagyobb erdős rész található. Mindez jól mutatja, milyen komplex is az ökoszisztéma. Azt azonban még alaposabban meg kell vizsgálni, milyen ok-okozati összefüggés áll a nagyobb darabszám és az erdős területek jelenléte között.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?