Egyre többen aggódnak amiatt, hogy a globális felmelegedés okozta aszály miatt mind nehezebb és nehezebb lesz megtermelni az élelmiszerek előállításához szükséges növényeket. Van azonban egy másik probléma is, amit szintén régóta hangoztatnak a tudósok, mégis kevésbé van előtérben: az, hogy a csapadékkal együtt a beporzók is eltűnőben vannak - olvasható a HVG oldalán.

A Nature Ecology & Evolution című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció arra mutat rá, milyen komoly problémát jelent már most a beporzó rovarok hiánya. Annak fényében, hogy az élelmiszernövények 75%-ához szükség van ezekre az élőlényekre, meglehetősen ijesztő, hogy globálisan az élelmiszernövények mintegy 60%-ának nem jut elegendő rovar, így nem is várható tőlük annyi termés, mint amennyi egyébként lehetne.

Katherine Turo ökológus, az amerikai Rutgers Egyetem tudósa szerint alapvetően hiányoznak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy mekkora lehet a hiány jelenleg a globális mezőgazdaságban. A szakember ezért egy nemzetközi csapat segítségével azt vizsgálta meg, hogy a kevesebb rovar milyen hatással van az élelmiszertermelésre.

A kutatók elemezték a terménybeporzás egyik legátfogóbb globális adatkészletét, ami azokat a legnépszerűbb élelmiszernövényeket tartalmazza, amelyek terméshozamához beporzókra van szükség. A CropPol nevű adatbázisban három évtizeden át regisztrálták a szakemberek a beporzókról, a viráglátogatásról - vagyis, hogy milyen gyakran szállnak a virágra a rovarok -, valamint magáról a beporzásról.

A szakemberek azt találták, hogy a növények 60%-ánál elégtelen a beporzás, a probléma pedig a vizsgált 49 különböző növényfaj közül 25-öt érint. A helyzet az áfonya, a kávé és az alma esetében a legsúlyosabb. A beporzók alacsony száma az adatbázisban szereplő országok 85%-át érintette, és mind a hat kontinensre jellemző a probléma.

Az ökológus szerint ugyan az adatok lesújtóak, ugyanakkor reményt adhat az, hogy a témában végzett kutatások segíthetnek javítani a szántóföldek hatékonyságát, így pedig kielégíthető lehet az élelmezés szintje. A számítások szerint ha azokon a területeken növelni tudják a beporzások arányát, ahol most a legrosszabb a helyzet, akkor a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő területek közti szakadékot 63%-kal is csökkenteni lehet. A vizsgálatok során megállapították, hogy az alacsony beporzószám kevésbé valószínű azokon a területeken, ahol a terület 1 kilométeres körzetében nagyobb erdős rész található. Mindez jól mutatja, milyen komplex is az ökoszisztéma. Azt azonban még alaposabban meg kell vizsgálni, milyen ok-okozati összefüggés áll a nagyobb darabszám és az erdős területek jelenléte között.

A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy csupán az erdősítéssel nem oldható meg a probléma, a rovarokat ugyanis a csapadékhiány, a növényvédő szerek használata, valamint a globális felmelegedés is érzékenyen érinti.