A kerecsensólyom, amely az Európai Unió egyik legértékesebb madárfaja, egyre nagyobb számban van jelen Magyarországon – jelentette be az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. A faj különlegessége, hogy eredetileg az ázsiai sztyeppék őshonos madara, és a Kárpát-medence, mint e területek legnyugatibb nyúlványa, természetes élőhelyet biztosít számára - számolt be az Infostart.

Az 1980-as évek elején a kerecsensólyom állománya kritikusan alacsony szintre süllyedt Magyarországon, egyes években a tíz párt sem érte el. A több évtizedes célzott természetvédelmi munkának köszönhetően azonban 2025-re jelentősen javult a helyzet: a szakemberek 212 fészkelő párt azonosítottak, és statisztikai módszerekkel becsülve akár 235 pár is élhet az országban.

Országosan egy évtizedes megtorpanás után immár a harmadik évben mutat növekedést a kerecsensólyom-állomány; sólyomról van szó, nem építenek fészket, más madárfajok fészkeit szokták elfoglalni, elsősorban az egerészölyvét, dolmányos varjúét, vetési varjúét, és az elmúlt évtizedekben a madártani egyesület munkatársai kidolgoztak egy speciális költőládát, és ezt a Mavir munkatársainak segítségével a nagyfeszültségű elektromos távvezeték-hálózat fém traverzeire helyezték ki. Napjainkra a magyarországi kerecsensólyom-állomány jóval több mint kétharmada már ezekben a biztonságos költőládákban fészkel

– magyarázta a szóvivő.

A nagyfeszültségű vezetékekre kihelyezett költőládák jelentős védelmet nyújtanak, mivel ezekhez nem férnek hozzá a szőrmés ragadozók, és az emberi fészekrablás lehetősége is minimálisra csökken. A természetvédelmi szakember rámutatott, hogy ökológiai törvényszerűség szerint a világra jött tojásokból kikelt egyedek 70-90 százaléka elpusztul, mielőtt elérné az ivarérettséget. E jelenség okainak feltárására most egy nemzetközi viszonylatban is egyedülálló program indult uniós támogatással. Ennek keretében műholdas jeladóval látnak el fiatal madarakat, így elhullásuk esetén a szakemberek azonnal begyűjthetik a tetemeket és megvizsgálhatják a pusztulás okait.

Az idei évben öt mintaterületen 47 madárra szereltek jeladót, és az elmúlt két év során összesen már 69 példányról gyűjtenek adatokat. A program várhatóan néhány éven belül elegendő információt szolgáltat majd a fiatal madarak pusztulásának okairól, amelyek között akár olyan egyszerű tényezők is szerepelhetnek, mint a tapasztalatlan madarak nem megfelelő éjszakázóhely-választása.