2021. május 16. vasárnap Mózes, Botond

Hírek - Állat

Ezt sokan nem tudják: kinek kell fizetnie vadgázolás esetén?

Évente több ezer őz, szarvas vagy vaddisznó pusztul el az utakon Magyarországon, miután autóval ütközik. Ezek a balesetek azonban nemcsak az állatokra veszélyesek, komoly kárt okozhatnak az autókban és annak utasaiban is. Ki viseli a felelősséget a vadgázolás után? Ki élhet kárigénnyel, kinek kell fizetnie az egyes esetekben?
 
 

Évente több ezer őz, szarvas vagy vaddisznó pusztul el az utakon Magyarországon, miután autóval ütközik. Nemrégiben a 71-es úton, Alsóörs és Balatonalmádi között vadgázolás történt, amelyet egy fedélzeti kamera is rögzített. A vaddisznó nem élte túl az ütközést, a kocsi totálkáros lett. Szintén pár napja történt Lengyelországban egy szerencsés kimenetelű autó-vad találkozás, ahol egy komplett szarvascsorda vonult át egy BMW előtt. Az autó vészfékezéssel megállt, viszont a csorda egyik tagja ráugrott az autóra – írta meg az Index.

Nem mindegyik találkozás végződik ilyen szerencsésen. A statisztikai adatok szerint szerint Magyarországon évente 15-20 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utak mentén. A 2019-2020-as vadászidényben csak nagyvadból 16 ezer puszult el így, 1,1 milliárdos kárt okozva a vadállományban, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Az Index által megkérdezett, a neve elhallgatását kérő vadász elmondta, hogy a vadbalesetek a tavaszi hónapokra jellemzőek, amikor rengeteg állat hagyja el a téli pihenőhelyét, és élelemszerzés miatt kimegy a mezőgazdasági kultúrába, de emellett megfigyelhető a tájegységenkénti vándorlásuk is. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy vadak bármikor felbukkanhatnak az utak mentén, és nem csak bizonyos hónapokra lehet datálni a megjelenésüket, de vannak napszakok is, amikor nagyobb valószínűséggel bukkanhatnak fel az utak mentén, ez a szürkülettől pirkadatig való időszak.

A vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet, ahol kitették a vadveszélyt jelző táblákat, ott jó eséllyel kell vadak felbukkanására számítani, főleg a párzási időszakokban

– tette hozzá a vadász.

Egy-egy állat akár óránként 30 kilométeres sebességre is képes, de a felbukkanó lámpa fénye megbéníthatja. Arra is számítani kell, hogy az állat az aszfalton megcsúszik, és emiatt az autónak csapódhat – sorolta a szakember azokat a helyzeteket, amelyeket bármelyik autósnak nehéz megoldania.

Elvárható óvatosság

Ha olyan útszakaszon történik baleset, ahol erre figyelmeztető tábla is felhívta a figyelmet, a területet kezelő vadásztársaságnak nem kötelező kifizetni az autóban keletkezett kárt. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhetik a vadkár megtérítését az autóstól. És meg is teszik, ha a helyszíni nyomok alapján rendőrség azt állapítja meg, hogy az autós nem vette figyelembe a vadveszélyre figyelmeztető táblát, azaz nem az ilyenkor elvárható óvatossággal vezetett. Azonban a vadász is úgy véli, nem lehet olyan óvatosan közlekedni, hogy egy-egy baleset ne történjen meg.

Ha már az ütközést nem tudta kikerülni a sofőr, és elütötte a vadat, akkor nemcsak a rendőrséget kell értesíteni, hanem a területileg illetékes vadásztársaságot is, mivel a társaság tulajdonát képezi az elütött állat – hívta fel az autósok figyelmét a szakember, aki azt is hozzátette, ha az állat még nem pusztult el, akkor ne közelítsünk az állathoz, hiszen a sebesült vad viselkedése kiszámíthatatlan. A vadász azt is elmondta, hogy sokan az elütött vadat hazaviszik, és egy ízletes vadpörköltet készítenek belőle, pedig ez lopásnak minősül, ugyanis az állat, akkor is a vadásztársaság tulajdonát képezi, ha már elpusztult.

Ki fizet kinek?

Dr. Gombolai Éva, a DAS jogsegélyszolgálat szakértője elmondta, rendszeresen fordulnak hozzájuk vadkáros ügyekben ügyfelek. Ennek megfigyelhető az év közbeni eloszlása is: ősszel és tavasszal gyakrabban keresik meg a jogsegélyszolgálatot vadgázolás miatt.

Hogy a vadásztársaság szokott-e megtérítési igénnyel élni az autós felé az elütött vad miatt, ez nem jellemző. Az oka, hogy nem is lenne egyszerű dolguk. Ebben az esetben nekik kellene azt igazolni, hogy az autós olyat vétett, ami abszolút az ő hibájára vezethető vissza. Ezzel azonban nem szoktak a vadásztársaságok vesződni

– mutatott rá a Dr. Gombolai Éva.

Ugyanakkor a vadásztársaságnak mégis csak van felelőssége bizonyos esetekben: autópályák, illetve gyorsforgalmi utak mentén történt vadgázolásnál a vadásztársaságok felelőssége, hogy a lezárt területről ne szabaduljon ki az állat, és ne okozzon forgalmi balesetet. Ilyenkor a vadásztársaságok peren kívüli megegyezéssel próbálnak dűlőre jutni az autóssal.

Szintén ezt erősíti meg a vadász is, aki kiemelte, a vadásztársaságok ritkán kívánnak bármilyen vadgázolást bíróság elé vinni, azonban ha az autós kártérítési igénnyel él egy közúton történt vadgázolás okán, ahol még figyelmeztető tábla is felhívta a veszélyre a figyelmet, akkor ők is kártérítési igénnyel válaszolnak az autós felé az elhullott vad miatt.

Ma már több olyan állatokat elriasztó eszközt lehet vásárolni, amely garantálja, hogy az állat nem szalad a gépjármű elé. Azonban a szakember szkeptikus ezekkel az eszközökkel szemben, úgy véli, az egyre nagyobb autós forgalom miatt még ezekkel az eszközökkel sem csökken a vadgázolások száma a közeljövőben. Szerinte a gázolás kockázatát csak úgy lehet csökkenteni, ha a figyelmeztető táblákat mindenki komolyan veszi.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu