2022. június 26. vasárnap János, Pál

Hírek - Állat

Komoly károkat okozhat ez az állat a magyaroknak: ez lehet a megoldás ellene

Berobbant az ősz az országba, így egyre többen és többen mennek kirándulni a természetbe, ami a maga csodálatos atmoszférájával és színeivel sajnos néha veszélyt is hordozhat magával. Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy mit tegyünk akkor, ha például vaddisznóval találjuk magunkat szembe, akkor vélhetőleg a legtöbbünknek nem igazán jut érdemleges válasz az eszébe. Pedig a természetben ez igenis előfordulhat, sőt, egyre sűrűbben már nemcsak erdőkben találkozhatunk velük, hanem bizony lakott területen is. A válaszoknak egy szakértő segítségével jártunk utána - amik egyszerűbbek, mint hinnénk.
 
 

Számos kérdés megfogalmazódhat bennünk, ha a vaddisznókról van szó, sokat is olvashatunk róluk, például ősszel, a vadászati főidény kapcsán, és akkor sem mindig teljeskörűen. Mindazon kívül, hogy komoly károkat tudnak okozni a környezetben és a lakott területeken is, kevés szó esik például arról, mit tegyünk, ha akár a saját udvarunkon nézünk velük farkasszemet. Lapunk Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársának közreműködésével járt utána a megválaszolatlan kérdéseknek.

Természeti vs belterületi károk

Nagyvadfajaink - az őz, a gímszarvas, a dám, a muflon vagy éppen a vaddisznó – kétségtelenül az erdei ökológiai rendszer fontos tagjai. A helyenként túltartott vadállomány azonban óriási károkat is okozhat a természeti területen: az erdőben megrágják a cserjék hajtásait, fák rügyeit, károsíthatják a facsemetéket is, amitől azok nem képesek növekedni, végül pedig elpusztulhatnak. Ezen felül a vaddisznó táplálékot keresve a tölgymakkot is kitúrja a földből, ami által az erdő természetes megújulása kerülhet veszélybe. A magas vadsűrűség egy jelentős természetvédelmi probléma Magyarország egyes régióiban. Ám a hírekből egyre többször tájékozódhatunk arról, hogy bizonyos települések belterületén is megjelentek már ezek az állatok. Ennek pedig nagyon egyszerű oka van, amire Földvári Attila világított rá:

A vad belterületi megjelenéséhez három dolog kell: táplálék – ami lehet például a komposzt a kert végében és felborítható kuka is -, víz – pocsolya, de akár öntözőrendszer és a házi kedvenc tálkája is megfelelő – és búvóhely. Ezek pedig sokszor megtalálhatóak már egy udvarban is.  

A szakember hozzátette, hogy napközben jellemzően pihennek ezek az állatok, inkább este jelennek meg, az pedig a lakosság felelőssége, hogy ne nyújtsanak különféle vonzó „szolgáltatást” a vaddisznók számára.

Milyen károkat okozhatnak az otthonunkban és mit tehetünk?

Mivel táplálkozásuk túrással jár, udvarunkban, a veteményben, a gyepben vagy akár az öntözőrendszerükben is kárt tehetnek, valamint a kukákat is rendszeresen felborítják. Védekezni egyébként egyáltalán nem nehéz ellenük, a kulcs egy helyesen megépített és megtervezett, „vaddisznóbiztos” kerítésben rejlik, ami meggátolja az állatok bejutását az udvarba. Az országban több cég forgalmaz és épít ilyet. De mi van akkor, ha már megtörténik a baj, és bejutottak a telkünkre? A legfontosabb dolog, hogy ne pánikoljunk, hiszen a vaddisznók – mint minden hazai vadfaj – kerülik az embert! Tisztes távolból elhessegethetjük őket, óvatosan meg is lehet őket dobálni, de mindezt fedezékből – például a házból – tegyük! Az viszont mindenképpen ökölszabály, hogy akár a természetben, akár otthon futunk velük össze, ne közelítsük meg őket! 

Mi az eljárás, ha bejut a településünkre az állat?

Azt már tudhatjuk, hogy mit kell tennünk, ha a településünkre is betérnek a vaddisznók, azonban azzal is érdemes tisztában lenni, hogy kit kell értesítenünk ilyenkor. Az általunk megkérdezett szakértő elmondása szerint a közterületek esetében a helyi önkormányzatot kell értesíteni. Vadat elejteni kizárólag vadászterületen lehet, és mivel a lakott terület természetesen nem számít vadászterületnek, így a vadász csakis rendőrségi engedéllyel ejtheti el a vadat (tehát védett faj egyedeit nem!). Emellett élvefogó csapdák is alkalmazhatók. Azt is fontos kiemelni, hogy kötelezni senkit sem lehet a vad elejtésére, egy hivatásos vadász is nemet mondhat rá. Földvári Attila ezért is hangsúlyozta többször, hogy az okokat – legfőképp a táplálékforrásokat és a búvóhelyet nyújtó elgazosodott telkeket vagy közterületeket – kell megszüntetni, nem a tüneteket kezelni! Máskülönben az elejtett vagy befogott és elszállított egyedek helyett rövidesen újak jelenhetnek meg.

A leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk a vaddisznókkal kapcsolatban

Ha szabadban találkozunk velük, akkor a már említett pont a legfontosabb, miszerint ne közelítsük meg őket! A vadon élő állatok elkerülik az embert.

Ha mégis összefutunk velük, akkor álljunk meg, várjuk ki, míg elfut vagy elmegy magától az állat. A leginkább veszélyesnek mondható időszak a tavaszi hónapokra, szaporodási időszakra, az úgynevezett malacozás idejére esik. Ha találunk egy malacot, akkor ahhoz se menjünk oda, hiszen szinte biztosan nem árva, a közelében lehet a koca is, amely támad abban az esetben, ha a kicsinyét veszélyben érzi. Előfordulhat, hogy például hozzáérünk a malachoz, amely megijed, felvisít. Ezt aztán a koca meghallja és nekiront az embernek, agyarával pedig igen súlyos sérüléseket is okozhat  

- hívta fel a figyelmet Földvári Attila. 

Kitért arra is, hogy több esélyünk van vaddisznóval összefutnunk, ha letérünk a kijelölt turistaútról, illetve abból is baj lehet, ha nem tartjuk pórázon a kutyánkat séta közben (ami egyébként jogszabályi előírás is). Utóbbi esetben a kedvencünk utána eredhet a vadon élő állatoknak, ám sokszor már csak arra lehetnek figyelmesek a gazdik, hogy kutyájuk rohan vissza, és egy vaddisznó kergeti. 

Hogyan lehet gyéríteni az állományt? 

A válasz talán annyira nem is meglepő, hogy vadelejtéssel, tehát vadászattal. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa lapunknak elmondta, hogy az állomány gyérítését – amelyet az elmúlt években leginkább az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése tett szükségessé – elkezdték. Hozzátette azt is: elsősorban a vadgazdálkodók, vadászok munkájának eredménye, hogy a 2018 tavaszi megjelenés a betegség a házi sertéseknél nem is jelent meg. A számok is jól alátámasztják, hogy sikeresnek mondható a gyérítés: néhány évvel ezelőtt 100 ezer felett volt a becsült állomány, most pedig 64-65 ezer körülire taksálják. Az is jól mutatja, hogy mennyire komolyan kell venni az állomány csökkentését, hogy 2025-ig tartó programot kellett készíteniük a vadászatra jogosultaknak arra vonatkozóan, hogy a vaddisznóállomány gyérítésével miként akadályozzák meg az afrikai sertéspestis terjedését. A következő években mindenkinek a saját vadászterületére kell majd adoptálnia a legjobb gyakorlatokat, és végrehajtania az előírt mértékű további gyérítést.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben