Ahhoz, hogy megértsük mi történik jelenleg, érdemes visszamenni az időben, hiszen a 70-es, 80-as évek zöld forradalma határozza meg mindazt, ami ma a világ mezőgazdaságában zajlik - kezdte előadását a Portfolio Agrár Klubon Mezei Dávid. Ebben az időszakban új vetőmagok és növényvédő szerek jelentek meg, elterjedt a műtrágya használata, illetve folyamatosan fejlődött a technológial, melyek következtében létrejött egy inputigényes, intenzív mezőgazdaság, dinamikusan növekvő termésátlagokkal. Ekkor nem elsősorban a termőterület növekedése, hanem a hatékonyság és a hozam emelkedése volta cél - emelte ki a szakember. Mindezek lehetővé tették, hogy a 80-as évekre alacsonyan stabilizálódó gabona- és olajosmag árakkal az egész világon megteremtődött egy viszonylag olcsó és stabil takarmányárakra támaszkodó intenzív állattenyésztés.

A kínálat az utóbbi években nem nagyon változott, a kereslet azonban jelentősen megnőtt a 90-es, 2000-es években - tájékoztatott Mezei Dávid. Ennek hátterében a népességnövekedés, az urbanizáció felgyorsulása, a középosztály megerősödése (India, Kína), a növekvő ipari felhasználás (bioüzemanyagok), a növényi termékek tőzsdei termékké válása, illetve a növekvő külkereskedelem állnak. 

 - hangsúlyozta. Hozzátette, az ingadozások során a csúcsok mindig visszatérnek, illetve kicsit magasabb szinten stabilizálodnak, a takarmányárakkal is ez fog történni. 

A Zöld Megállapodás, azaz Green Deal egy teljesen új dolog, amely alapvetően a kínálati oldalt érinti, célja a termelés mennyiségi csökkentése, ugyanakkor minőségi arányának növelése - mondta az ügyvezető igazgató. A megállapodás állati termékpályákat érintő fontosabb célkitűzései 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 55%-kal (1990-es bázisról), az antibiotikumhasználat csökkentése 50%-kal, valamint a húsfogyasztás csökkentése. 

Mezei Dávid kitért arra is, hogy mindezekre olyan beruházásokkal és fejlesztésekkel tudunk válaszolni, amelyekkel képesek leszünk alkalmazkodni az átalakult piaci viszonyokhoz, valamint a kínálatvisszafogó intézkedésekhez. Hozzátette, a gazdáknak segítség lehet a 80%-os nemzeti társfinanszírozással megnövelt forrású vidékfejlesztési program pályázatainak igénybe vétele, ezek a források ugyanis lehetővé teszik, hogy növeljük a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott termékek részarányát. Emellett törekedni kell arra, hogy a vertikális, teljes értékláncot magukba foglaló integráció megerősödjön, és olyanok jöjjenek létre, amelyekkel csökkenteni lehet a takarmányköltségek arányát.