2021. június 14. hétfő Vazul

Hírek - Állat

Súlyos gondokkal küzd a baromfiágazat: komoly drágulás jöhet a magyar piacokon

Ha a koronavírus-járvány és a madárinfluenza nem okozna elég problémát a magyar baromfi-ágazat számára, a takarmányárak brutális növekedése újabb csapást mért a szektorra, ráadásul úgy tűnik, hogy ennek még nincs vége, bizonyos gabonafélékből pedig már most hiány alakult ki a piacon – tájékoztatta az Agrárszektort Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezetője. Hozzátette, elkerülhetetlennek tartja, hogy a késztermékek ára ne emelkedjen, ez a három tényező ugyanis olyan költségnövekedést hozott, ami nem finanszírozható hosszú távon. Mint mondta, nem szeretne riogatni, de ha nem növelik az árakat, akkor tömeges csődökre kell számítani az ágazatban.
 
 

A koronavírus-járvány hatását a baromfiágazat is megérezte, de szintén sok problémát okozott a szektor számára a madárinfluenza megjelenése Magyarországon, illetve az egyre növekvő takarmányárak is. Hogyan érintette a Tranzit Csoportot ez a három negatív tényező, milyen tapasztalatokkal vágott neki a cég a 2021-es évnek ezen hatások árnyékában? 

A baromfiágazatot és általánosságban az állattenyésztést most három csapás éri, ezek habár függetlenek egymástól, valahol mégis összekapcsolódnak. A koronavírusból adódó fogyasztáscsökkenés elsődlegesen a HORECA szektoron keresztül jelenik meg, amelynek a teljes vagy részleges leállása jellemző magyar és európai szinten is. A Tranzit Csoportnál ez nagyon jól számszerűsíthető: régen az volt a jellemző, hogy az összértékesítésünk durván 40 százalékát a HORECA szektor vitte el, 60 százalékát pedig a kiskereskedelem, jelenleg azonban előbbi lefeleződött, azaz az összes értékesítési csatornából 20 százalék eltűnt, a kiskereskedelem növekedése ugyanakkor ennek csak a felét tudta kompenzálni, ez pedig túlkínálati piacot eredményezett.

Ez nem egy gyors lefolyású pandémia volt, amiben sokan reménykedtek, és bár mindenki bízik az oltásban, de még mindig nem látjuk, mikor lesz ennek vége. És nálunk nem azzal van vége a pandémiának, mint az egészségügyben, hogy azt mondják, vége a zárlatnak, az emberek szabadon mozoghatnak, hanem onnan számoljuk, amikor a gazdaság és a fogyasztás is visszakerül egy normális helyzetbe. A gazdaságnak idő kell, mire újraéled, és a fogyasztás minden disztribúciós csatornán visszatér a normális szintre.

A koronavírus mellett az ágazat másik nagy problémája az állatbetegségek, amelyek Damoklész kardjaként lebegnek az utóbbi években a fejünk felett. Ez egy folyamatos probléma, valamint 100 milliókban mérhető pluszköltség a termelők számára, hiszen a védekezés pénzbe kerül, gondoljunk csak a megnövekedett higiéniai kiadásokra, vagy akár az állatok bezárására. Arról nem is beszélve, hogy, ha nem sikeres a védekezés, és elterjed a betegség, akkor az még komolyabb anyagi károkat okoz az ágazatnak, hosszú távon pedig piacvesztéssel is jár. Ha ugyanis a vevő mindig azzal szembesül, hogy vis maiorra hivatkozva nem tudjuk teljesíteni a megkötött szerződést, idővel nem fog nálunk annyit kötni, mert kockázatot lát. A harmadik, és egyben legújabb „sláger”, a világszintű takarmányár-robbanás, hiszen már rég nem növekedésről beszélünk, mostanra ugyanis kezelhetetlen szintűvé vált mind a fehérjék, mind a gabonafélék, mind pedig kukorica ára. Nem arról van szó, hogy 5-10 százalékkal kellene emelni az árat, hanem egy kukorica esetén, ahol 42-45 ezer forint volt egy tonna 2019-ben, ma 70 ezerről beszélünk, a búza 50-55 ezer forint között volt, most 75-80 ezer, de a szójánál, a repcénél és a napraforgónál is brutális áremelkedés történt. Nemcsak az a baj, hogy elképesztően megemelkedtek a takarmányárak, hanem hogy ennek még nincs vége, ráadásul most már több takarmány-alapanyagból effektív hiány van. Sok országban elfogyott például a búza és a kukorica, Magyarországon a repce, emellett kifogyóban van a napraforgó, és félő, hogy hiány lesz búzából is. A baromfiágazatot érintő három negatív tényező össze is kötődik, hiszen a COVID miatt túlkínálat van a piacon, ugyanakkor, ha beüt a madárinfluenza, akkor jelentős állománykieséssel kell számolni, ami viszont megemeli a költségeket, de hiába nőtt drasztikusan a takarmányköltség, ezt nem tudjuk érvényesíteni a késztermékárakban, mert van egy majdnem 10 százalékos túlkínálati piac. A most kialakult helyzetre egy válasz van, az pedig a hatékonyságjavulás. A nemzetközi piacon versenyzünk, szabad árumozgás van, így egy dolgot tehetnek a cégek és a termelők: még jobban, még hatékonyabban állítják elő a terméket. 

A szakemberek szerint a takarmányárak további növekedésére kell készülni, milyen hatása lehet ennek a baromfiszektorra nézve rövid, illetve hosszú távon? 

Elkerülhetetlennek tartom, hogy a késztermékekben ne történjen áremelkedés, a fentebb említett három tényező ugyanis olyan költségnövekedést hozott, ami nem finanszírozható hosszú távon. Nem szeretnék riogatni, de ha nem emelünk árakat, akkor tömeges csődökre kell számítani a szektorban. Hiába sikerült jól a baromfiágazat elmúlt öt éve, a kiadások emelkedése pillanatok alatt el fogja égetni azokat a tartalékokat, amelyek az utóbbi időben keletkeztek. A mi cégünk esetében az eddigi takarmánydrágulás több mint 2,5 milliárd forint költségnövekedést hozott. Ennyi tartalék nincs a rendszerben. Ha mi ezt nem tudjuk megtalálni hatékonyság javulásban, akkor a korábbi eredményeket gyorsan feléljük.

Hosszú távon mindenképpen hatékonyságjavításra kényszeríti az ágazatot a takarmányárak emelkedése. A válságokban, aki túlél, az megerősödik, aki ezekben a kritikus időpontokban jó döntést hoz, proaktívan tud reagálni, az hosszú távon általában megtérül. Mert javulnak az iparági mutatók, javul a költségszerkezetük, a kibocsátásuk. Azok az intézkedések, amiket meghozunk, és fenn tudunk tartani hosszú távon, jó hatással lesznek a szektor versenyképességére.

Mit tapasztalt milyen változásokat hozott a koronavírus-járvány a fogyasztási szokásokban, ezek megmaradhatnak hosszabb távon is?

A koronavírus-járvány kikényszerítette a jogos egészségügyi intézkedéseket. Az a folyamat már korábban elindult, hogy megnyíltak új csatornák, hiszen volt online értékesítés, házhozszállítás, az elmúlt időszak történései mindezeket csak felerősítették, és a fogyasztók rájöttek, hogy ezek nem is olyan rosszak. Nagyon sokat fejlődött az iparág, gondolok itt a megfelelő szoftverekre, illetve akár a kiszolgálás sebességére. Az egésznek van egy pozitív attitűdje a fogyasztók számára, ezért ha vége lesz a pandémiának, és minden értékesítési csatorna nyitott lesz, akkor is magasabban fog részesülni az online értékesítés és a házhozszállítás, mint korábban. A fogyasztói szokások ugyanakkor nem csak ebben változtak, hiszen jól látszik a pazarló és impulzív vásárlás hiánya, ami annak is köszönhető, hogy az emberek sokkal tudatosabbak, jobban odafigyelnek az egészségükre, és nem pazarolnak annyit. Ezeknek a változásoknak a jelentős része biztosan hosszú távon is megmarad, emellett a termékkör is változik majd. Más típusú termékeket is elkezdtek keresni a vásárlók, hiszen nagyon sokan nem akarnak időt szánni a főzésre, vagy nem tudnak főzni, ezért megindult a magasabb feldolgozottságú termékek fogyasztása, nagyobb mértékben vesznek félkész és késztermékeket az emberek. A vendéglátásban is az volt az elmúlt évek tendenciája, hogy egyre kevésbé áll rendelkezésre megfelelő képesítésű szakember, ezért ők is inkább félkész termékeket vesznek, nem minden fázist maguk készítenek el.

Szabó Ákos (Forrás: Tranzit Csoport)

Hogyan tud ezekre a megváltozott fogyasztói szokásokra reagálni a Tranzit Csoport?

Mindenképpen át kell strukturálni a tevékenységünket, jelenleg is rengeteg átszervezés zajlik a cégnél, például a kereskedelmi csatornákat tekintve. Beruházásokkal kell reagálni, más típusú terméket kell előállítani, mint korábban. 2020-ban történt nálunk egy tranzakció, aminek köszönhetően most már magasabb feldolgozottságú termékeket is elő tudunk állítani, és mivel a pandémiának köszönhetően a fogyasztók most ezeket a termékeket részesítik előnyben, ez egy jó befektetésnek bizonyult, illetve ez az egyetlen tagja a cégcsoportnak, ahol nem csökkent a forgalom, sőt 10 százalékkal nőtt.

Amikor tavaly áprilisban látható volt, hogy komoly baj van, akkor első körben leállítottuk az előkészített beruházásunkat, és befejeztük azokat, amik folyamatban voltak, mert azt mondtuk, hogy nézzük meg, mi lesz ennek a pandémiának a közép- és hosszú távú hatása. Gondoljuk át a beruházásainkat ennek megfelelően, és utána indítsuk el. Így indítottuk el ezt a 20 milliárdos csomagot, ami már egyértelműen tartalmazza azokat a válaszlépéseket, amiket a pandémia hozott változásokat.

Ez nemcsak a tovább feldolgozott termékeket érinti, hiszen ha fejlesztem ezeknek a termékeknek a mennyiségét, a körét, új termékcsoportokat hozok létre, ehhez pedig alapanyagra van szükség. Növelnem kell a vágási kapacitásomat, esetleg a feldolgozási technológián is változtatni kell, illetve ehhez élő állat is kellhet. Az elmúlt 10-15 évben a Tranzit-csoport elsődlegesen az állattenyésztésre, a telepi kapacitásának a bővítésére, valamint a takarmánykeverőre, és a keltetőre koncentrált, úgy látom azonban, hogy a következő években a feldolgozottsági szint növelésére kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk, ennek van ugyanis a nagyobb megtérülési lehetősége, itt van lehetőség volument növelni, stabilabb profitot elérni.

Sokat kellett változtatni a Tranzit Csoport eredetileg tervezett 2021-es tervein?

Tavaly áprilisig azt gondoltuk, hogy jelentős telepépítési beruházásra, valamint vágási kapacitásbővítésre van szükség, most azonban ezek a fejlesztések úgy lettek átsúlyozva, hogy kisebb mértékben van területi beruházás, és a vágóhídon már elsődlegesen nem a volumen növekedésére koncentrálunk, hanem a technológiai fejlesztésre, valamint a magasabban feldolgozott termékek jelentős volumenfejlesztésre. Új termékköröket vezetünk be, egy új gyár létrehozása is tervben van, ahol egy teljesen új kategóriát gyártunk majd.

A hazai baromfiágazat, mondhatjuk, hogy krízisben van, mit gondol, hogyan lehetne növelni a versenyképességét, illetve a jelenlegi helyzetben mit lehetne tenni a fellendítése érdekében? Mit tapasztalt a termelők, hogyan élték meg, illetve, hogyan reagáltak az utóbbi válságos időszakot? 

Az első reakció ilyenkor mindig az elkeseredettség, ez volt tavaly is, most azonban a termelők azt látják, hogy nem javult a helyzet, és a legtöbben inkább félnek, hogy történik-e rövid távon változás. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy kérünk az államtól egy csomó pénzt, nem arra van szükségünk, hogy gyorsan segítsenek ki egy egyszeri tétellel. A jó reakció az, ha az ágazat javítja a hatékonyságát, gondolok itt a méretgazdaságosságra, a technológiai fejlesztésre, új termékkör fejlesztésére, valamint magasabb feldolgozottságra. Olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek hosszú távú megoldást adnak a problémára. Természetesen vannak alkalmak, amikor elkerülhetetlen az egyszeri segítség ahhoz, hogy ne legyen tömeges csődhullám, de ez önmagában nem megoldás. A termelőknél még nem fogyott el a beruházási kedv, ezt jól szemlélteti az is, mekkora túljelentkezés volt a tavaly év végén megjelent új pályázati forrásra, az állattartó telepek technológiai fejlesztésére, de ugyanez igaz az élelmiszeriparra is, a feldolgozóüzemeknél ugyanis szintén nagy a beruházási kedv. Érdemes kiemelni azt is, hogy a baromfiágazatban nem történtek tömeges elbocsátások, a termelők arra törekednek, hogy átvészeljék a nehéz időszakot, és vállalják annak a költségét is, hogy megtartsák az embereket.

Konkrétan a víziszárnyas ágazatot hogyan érintették az elmúlt időszak negatív hatásai?

A kacsának és a libának megvan a maga konjunktúrája, a mélypontot tavaly értük el a kereslet/kínálati egyensúlyban, így 2020-ra alapból prognosztizálva volt egy rossz év a ciklikusságából adódóan. 2019-ben túlkínálati piac volt, és ilyenkor általában az a jellemző, hogy a következő év is gyenge. Erre jött rá a pandémia, a madárinfluenza és ősszel a takarmányár-robbanás, ezt a sok problémát, illetve negatív hatást pedig nagyon nehéz menedzselni.

Van kihívás, amire válaszokat kell adni, de nem panaszkodunk, mert van olyan iparág, amelyik nálunk nehezebb helyzetben van. A takarmányhelyzet volt a végső lökés, még talán egy hajszálnyival jobb helyzetben vagyunk, mint a szállodák, légitársaságok, de közeledünk hozzájuk.

Egy ilyen válságos év, időszak után nehéz tervezni a jövőt illetően, ugyanakkor muszáj. Hogyan, milyen tervekkel készül 2021-re a Tranzit Csoport?

Az egyik legpesszimistább tervünket készítettük el 2021-re, minden költséget nagyon szigorúan kezelünk, fogalmazhatunk úgy is, hogy azt keressük majd meg idén, amit nem költünk el. Ugyanakkor azzal motiváljuk magunkat, hogy a rossz után mindig jön a jó, ezért sem érte sokként ez a sok probléma a céget, mert amikor jól megy, akkor mindig készülünk arra, hogy előbb-utóbb történik majd valami rossz. Hiszünk abban, hogy ha lassan is, de hamarosan rendeződnek a dolgok a világon, ha nem így tennénk, akkor biztosan nem beruháznánk most.

Kapcsolódó cikkek


 
{*
*}
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu