2019. december 8. vasárnap Mária

Hírek - Állat

Szarvasgomba: mítoszok és a valóság

A mai napon Gödöllőn sor került egy nagyon izgalmas előadásra a Szent István Egyetem (SZIE) Kollégiumának Gorka termében. Az előadás az ÚMVP, "A tudomány eredményei és az eredmények közlésének tudománya a Szent István Egyetemen" című pályázat támogatásával jött létre és témája a sokak által már hallásból ismert szarvasgomba volt.
 
 

Az előadást Csorbainé Gógán Andrea, a SZIE Kertészeti Technológiai Intézetének oktatója tartotta. Az érdeklődők a kiváló előadás után nem csak kérdésekkel bombázhatták az előadót, de meg is kóstolhatták az abban szereplő szarvasgombák némelyikét.

Az oktató azzal kezdte, hogy a szokásosnak vélt, szarvasgombával kapcsolatos tévhiteket tisztázta. Ma rengetegen gondolják a szarvasgomba hallatán, hogy gyakorlatilag megfizethetetlen, pedig ez nem így van, nem minden faj esetében. Az oktató elmondta, hogy ezt nem kilószámra kell vásárolni, nem is volna értelme, hiszen hosszan tárolni, tartósítani nem lehet, mivel akkor elveszti az aromáját, tehát a megvásárlást, vagy hozzájutást követő egy legfeljebb két napon belül el kell fogyasztani a terméket.

A másik ilyen, sokak által gondolt tévhit, hogy gomba kereső sertés segítségével találják meg a „kincset”. Abban van igazság, hogy szükséges valamilyen állat segítsége ehhez, hiszen a szarvasgomba nem a föld felszínén, hanem az alatt hozza meg azt a termést, amit mi később elfogyasztunk. Abban is van igazság, hogy régebben volt példa a sertéssel való kerestetésre, de ez nem volt igazán célravezető, hiszen a malac táplálékként tekint a termékre, így komoly sérülés árán lehetett csak megszerezni tőle.

Ma az erre legalkalmasabb állat segítségével történik a keresés, kutyákkal. Azért ezek az állatok a legjobbak, mert a szarvasgomba illata nagyon intenzív és jól érezhető. Gógán Andrea elmondta, hogy nem nagy varázslat az, ha valaki csukott szemmel meg tudja állapítani, milyen fajú szarvasgomba van a kezében, hiszen az összesnek jól elkülöníthető, nagyon erőteljes és embere válogatja ugyan, de véleményem szerint kellemes illata van.

A szarvasgomba-kereső kutyáknak egyébként versenyeket is rendeznek Európa szerte, ahol a kiképzett állatoknak, melyek ára akár a több millió forintot is meghaladhatja, egy jelölt versenypályán kell megtalálniuk az azok tövében elásott gombákat.

Az előadáson az érdeklődők többféle szarvasgombával is megismerkedtek, ilyen volt a nagyon jellegzetes francia szarvasgomba, amely a köztudatban a leggyakrabban szereplő, fekete színű, főleg tölgy, mogyoró és gyertyán alatt található meg. Hazánkra gyakorlatilag egyáltalán nem jellemző, hiszen mediterrán éghajlatot toleráló gomba révén a magyar fagyokat nem nagyon bírja.

Fontosnak tartom kiemelni a nyári szarvasgombát, hiszen ez hazánk számára a legfontosabb faja ezeknek az élőlényeknek, mivel nagyon jó exportot tudunk belőle bonyolítani. Vásárlóink vannak szinte egész Európában, de eljut a magyar termék Amerikába és Ausztráliába, vagy éppen Ázsiába is. Kiemelném, hogy akár 100-150 eurót is adnak kilójáért.

A harmadik nagyon fontos gombafaj az isztriai szarvasgomba, ez az a faj, mely miatt az emberek azt gondolják, hogy a szarvasgombák ára az aranyéval vetekszik. Nagyobb példányaiknak, bizonyos jótékonysági aukciókon az ára elérheti a 30 millió forintot is. Ez annak is köszönhető, hogy jelenlegi technológiáinkkal még nem tudjuk a gombát termeszteni.

Igen, a szarvasgombát termesztik, ráadásul nem is kis termőterületeken. A világ legnagyobb szarvasgomba földje az Arrotz, Spanyolországban található, és közel 600 hektáron terül el. Ma Magyarországon 30-40 hektáron termesztjük, emellett természetesen is szép számban fellelhető. Emiatt mondhatjuk el, hogy Európa negyedik legfontosabb országa vagyunk a szarvasgomba szektorában. Azért is jó ez a gomba, mert a mezőgazdasági termelésre annyira már nem alkalmasabb, homokos talajokon is tudjuk termeszteni.

Természetesen a telepítési költsége kielégítő, hiszen egy csemete ára a 2500 forint körül alakul, és célszerű sűrűn ültetnünk vele a földünket. Gógán Andrea azonban elmondta, hogy fél és két hektár közötti termőterületen már könnyedén megtérülhet az ültetés ára, ráadásul utána alig kell vele foglalkoznunk, például növényvédő szereket egyáltalán nem szabad alkalmaznunk.

Megtudtuk, hogy egy ilyen szarvasgomba ültetvény hozzávetőleg 4-6-8 év alatt fordul termőre, függően attól, hogy milyen csemetén telepítjük. Ekkor még kevés, pár kilós terméssel számolhatunk hektáronként, később, még egy-két év múlva elérheti akár a 20-30 kilogrammot is. Ezzel nagyjából 1 év alatt meg is térül a kezdeti befektetésünk. Fontos tudni, hogy a szarvasgomba telepítésére lehet igényelni erdőtelepítési támogatást is.

A nagyon hasznos és informális előadás után pedig a szerencsés hallgatóság meg is kóstolhatta az prezentáció témáját, a szarvasgombát. Lehetőség volt francia, téli és isztriai szarvasgombás-vajas kenyér megízlelésére is. Mondanom sem kell, hogy az illatán kívül az íze is nagyon kellemes, kicsit emlékezteti az embert a fokhagymára is, illetve egy kellemes, érlelt sajt aromájára.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu