2021. augusztus 3. kedd Hermina

Hírek - Állat

Új kártevő pusztítja a magyar kajszit: csak így lehet védekezni ellene

Akinek van a kertjében kajszifa, jó eséllyel találkozott már a legújabb hazai kárvetővel, a kajszilevéltetűvel. A rovar Ázsiából érkezett, és olyan kárt okoz a barackban, amilyet korábban még senki sem tapasztalt. Aki az idei nyári barackszezonban azt gyanítja, hogy maga a kajszibarack is mintha kisebb lenne a szokásosnál, az bizony nem téved.
 
 

Mint a többi kártevő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai által azonosított kajszilevéltetű sem válogat, a házikerti fákat ugyanúgy elkapja és megfertőzi, mint a hivatásos ültetvényben lévőket. Mindez azért is különösen sokkoló, mert a kajszin ilyen jelentős levéltetű-kártételt Magyarországon eddig korábban senki sem tapasztalt – írta meg az Index.

A magyar tudósok, Borbély Csaba és témavezető kollégája, Markó Viktor akkor kezdtek komolyabb vizsgálatba, miután 2020 tavaszán a magyar kajszitermesztők hirtelen aggasztó levéltetű-kártételt jeleztek az ország számos pontjáról. A MATE Növényvédelmi Intézetének és Kertészeti Növénybiológiai Intézetének kutatói azóta hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a tettest. Most közölt publikációjuk szerint a kajszifákat egy Magyarországon újonnan megjelent kártevő, a kajszilevéltetű (Myzus mumecola) pusztítja.

Az állat mostanra már elhagyta a kajszit, csak a nyomai látszódnak visszaszáradt hajtásvégek és besodródott, torz levelek formájában, amelyek idő előtt le fognak hullani. Ettől pedig összességében gyengül a fa. Ami szintén probléma, hogy a kajszilevéltetű képes egy olyan növényi vírust terjeszteni, ami rontja a termés minőségét is. Többek között csökkenti a gyümölcs cukortartalmát, illetve kisebb, deformált terméseket eredményez

– mondta el Borbély Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézet Rovartani Tanszékének munkatársa.

A világban fajkicserélődés zajlik, tömegével jelennek meg európai eredetű kártevők Amerikában, valamint a Távol-Keleten és vice versa, így a világkereskedelem bővülésével Európában is egyre több és többféle kártevővel számolnak a szakemberek.  A kajszilevéltetű eredetileg Kelet-Ázsiában őshonos, ahol egy japánkajszi nevű növényen élt békésen, nem okozva kárt senkinek. Komolyabb tudományos irodalma se volt korábban. Egészen 2017-ig, míg meg nem jelent Európában. Elsőként Olaszország kajszifáin bukkant fel nagyobb számban, és kezdett igencsak jelentős pusztításba.

Adódik a kérdés, hogyan lehetséges, hogy egy Kelet-Ázsiában még teljesen ártalmatlan rovarfaj Európába érkezve igazi komoly károsítóvá váljon? Borbély Csaba elmondása alapján egyáltalán nem szokatlan jelenség, mikor egyes elszigetelt helyeken élő fajok egy másik növényre átkerülve hatalmas szaporulatot, és ezzel együtt pusztítást okoznak. Bár a kajszi is kelet-ázsiai eredetű, így a levéltetű korábban már találkozhatott ezzel a tápnövénnyel, ott máig nem okozott gondot.

A múlt kártevő-karriertörténetei közül is kiemelkedik például a burgonyabogáré, amely eredetileg az amerikai Sziklás-hegységben élt különböző csucsorfajokon. Amikor a dél-amerikai eredetű burgonya termesztése elkezdődött Észak-Amerikában is, a kártevő és új tápnövénye találkoztak, és innentől a nemzetközi kereskedelem révén már terjedt is szerte a világban, Magyarországon 1947-ben sikerült először azonosítani.

Visszatérve a kajszilevéltetűre, Ázsiából Európába nagy eséllyel a nemzetközi kereskedelemmel, valamilyen szaporítóanyag vagy dísznövény által kerülhetett. Amerikából egyelőre még nem jelezték a jelenlétét, ám a kajszilevéltetű várhatóan hamarosan ott is meg fog jelenni.

A kajszilevéltetű Olaszországban jött rá, hogy neki az itteni kajszi is remek tápnövénye, és okozott komoly gondot. Innentől már célzottan kerestük itthon, mert a mediterrán országokban megjelenő kártevők rendszerint néhány év alatt ideérnek. A kajszilevéltetű az olaszoktól hozzánk valószínűleg a saját vitorláján érkezett, miután a levéltetvek akár több ezer kilométert is megtehetnek szárnyas alakok formájában a meleg légáramlatokban vitorlázva

– magyarázza Borbély Csaba, mi vezette őket arra, hogy figyeljék a kajszilevéltetvek érkezését.

Mint a MATE Rovartani Tanszékének kutatói leírták, a kajszilevéltetű 2-3 milliméter hosszú, világoszöld rovar, ami szívogatásával a kajszifák leveleinek sodródását okozza, főként a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét.

A levéltetvek június közepére elhagyják a kajszit és életciklusukat valamilyen – egyelőre még nem azonosított – nyári tápnövényen folytatják, de a torzult, összesodródott levelek ezután is láthatók a fákon. Az ivaros alakok ősszel visszatelepülnek a kajszira, az áttelelő tojásokat a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezik. Borbély Csaba és Markó Viktor a kajszilevéltetű testéből a kajszihimlő vírusának jelenlétét szintén kimutatta, vagyis az új kártevő nagy eséllyel terjeszti a betegséget.

Borbély Csaba szerint kellemetlen jelenség nemzetközi áttörést jelentő tudományos szenzáció is egyben a hazai kutatók számára. Ahogy a kutató fogalmazott, ők most minden bizonnyal elindítottak valamit, mert a kajszilevéltetű működését egyelőre világszinten sem sokan kutatták. Japán kollégák vizsgálták néhány biológiai jellemzőjét és vírusátvitelét más tápnövényeken, Olaszországban megemlítették a kártételét, a magyar tudósok viszont lementek a mélységekig, részletezték az itt okozott tüneteket, bizonyították a kajszilevéltetű vírusátviteli képességét kajszin, elemezték a hazai ültetvények átfertőzöttségét, valamint megnézték a különböző hazai kajszifajták fogékonyságát is a kártételre. Továbbá elkészítették a rovar első fényképpel és preparátumokkal dokumentált határozókulcsát is – magyarázta Borbély Csaba.

Noha egy új kártevő felbukkanása az országban soha nem jó hír, szerencsére azonban lehet hatékonyan védekezni a kajszilevéltetű ellen, nem is egyféleképpen. Feltéve, hogy a hivatásos és a lakossági kertművelők időben kapcsolnak. Például a hagyományos kémiai növényvédelmet bevetve akkor hatékony az ember, ha az első kihajtó levelek kapnak egy gyorsan felszívódó rovarölő permetet, mert a tojásokból éppen kikelt kajszilevéltetvek már ekkor ott tanyáznak a levelek fonákján. A kémiai növényvédelem itthon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett kajszin. Az ökológiai szemléletű kertészeknek ezzel szemben a tél végi olajos lemosó permetezést, illetve a káliszappanos permetezést javasolják, ezek mind hatékonyan csökkenthetik a levéltetvek számát, akárcsak az áttelelő tojásokét.

Borbély Csaba elmondta, a kiskerttulajdonosokkal szemben a szakemberek többnyire tudnak a levéltetűveszélyről, ők permetezni is fognak ellene. Ugyanakkor a kajszilevéltetű jelenléte a teljes eddigi növényvédelmi gyakorlat felülvizsgálatát jelentheti.

(A cikkben felhasznált képeket Borbély Csaba készítette.)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu