Pénz áll a házhoz: milliárdokat kapnak a méhészek Magyarországon
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Sok kihívás mellett soha nem látott támogatási lehetőségek jönnek az agráriumban.
A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
A baromfiipar világszerte jelentős növekedést mutat, amit a javuló gazdasági feltételek és az alternatív fehérjék magas árai hajtanak.
A kereslet növelése érdekében az ágazat kérte a promóciós programok megkönnyítését belföldön és külföldön egyaránt.
A sertéságazat súlyos gondokkal küzd, ami befolyásolhatja az ünnepi kínálatot és árakat.
Ma ünnepeljük az Erdők Nemzetközi Világnapját, amely idén az élelmiszerek és az erdők kapcsolatára hívja fel a figyelmet.
A szektor turisztikai ága folyamatosan erősödik, új tevékenységek jöttek létre és lettek hamar népszerűek.
A beruházások tényleges végrehajtását előkészítő munka fűti a várakozásokat a magyar mezőgazdaságban.
Ma már egyre többen a cserepes virágok, vagy növények mellett teszik le a voksukat.
Az egyre kevesebb termelő miatt gondot jelent a minőségi torma beszerzése, illetve egyre drágább a feldolgozásra alkalmas alapanyag.
A korábbi támogatások mellett új konstrukciók segítik a hazai kertészeti ágazatokat 2025-ben.
Az észak-olasz termelők és feldolgozók 145 euró körüli árban állapodtak meg, délen február 11-én kezdődnek a tárgyalások.
A bortermelők a növekvő költségek ellenére csak mérsékelt áremelést tudtak érvényesíteni.
A növénytermesztők és az állattenyésztők is lehetnek nyertesei, de akár vesztesei az elkövetkezendő éveknek.
Több problémával is szembe kell nézniük a gombatermesztőknek az Európai Unióban.
A támogatások hiánya és az ebből fakadó áremelkedés miatt a magyar halak egyre drágábbak lesznek, ami tovább csökkenti a fogyasztást.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A november 21-i, „A jövő agráriumának konferenciája” alcímet viselő rendezvényen több száz szakmai érdeklődő vett részt.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.