A következő uniós költségvetési ciklusban összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre.
Fontos lenne, hogy az erdőgazdálkodók bevonásával szülessenek az ágazatot is érintő döntések az Európai Unióban.
Népszerűsíteni és fejleszteni kell a lótartást Magyarországon, mind tartástechnológiailag, mind informatikailag.
A szakértők szerint az árak stabilizálódása, valamint a konszolidáció felgyorsulása várható a magyar élelmiszeriparban 2024-ben.
Az elmúlt években csaknem 200 milliárd forint támogatást kapott a kertészeti ágazat.
Sikeresen lezajlott a Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projekt.
A 2024-es év az ideinél nyugodtabb és kiszámíthatóbb lehet, ha teljesül két fontos várakozás.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
Egyre népszerűbbek a hallgatók körében az agrár és állattenyésztési szakok Magyarországon.
Több, mint négymilliárd forintra pályázhatnak még a halgazdálkodási ágazat szereplői.
Bár a túró, tejföl és a kefir is javarészt magyar, rengeteg az import sajt és joghurt itthon.
Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.
Az új Közös Agrárpolitika (KAP) a díszkertészeteknek is meghozhatja a fordulatot.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
Az EU intézkedéseket javasolt a halászati és akvakultúra-ágazat ellenállóképességének javítására.
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
EU: 2024-től új szabályok vonatkozhatnak a zöldségek és gyümölcsök csomagolásaira.
Akkor lesz kiszámítható a piac, ha az európai gyártók folyamatos termelést tudnak biztosítani, kiszámítható gázárral.
Nőtt a mezőgazdasági cégek súlya a bankok hitelportfóliójában.
Olcsó a lengyel alma, mégsem akarja senki megvenni.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.