A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással új szabályozási elemek lépnek életbe, melyek megerősítik a termelők helyzetét.
A koronavírus-járvány lezárt egy korszakot a magyar és a globális mezőgazdaságban, amely többé már nem fog visszatérni.
A gluténmentes kenyér és péksütemény verseny díjátadó ünnepségét október 16-án, a Kenyér Világnapján tartották.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
Éder Tamás szerint az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-ban érte el az EU-s átlagot.
A korábbi évtizedekben alkalmazott szaporítóanyag-tárolási technológiák a megváltozott időjárási viszonyok miatt már nem a leghatékonyabbak.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Csúcstechnológiás takarmánykeverő üzemmel tennék még hatékonyabbá a belgák a baromfitartást.
Az időjárásnak jelentős hatása van a mezőgazdaságra, amint ezt már hazánkban is megtapasztalhattuk.
Elengedhetetlen az akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése Magyarországon.
A csomagolóanyagokra kivetett EPR-díj pluszköltséget, a kötelező akciózás megszűnése bizonytalanságot jelent az ágazatnak.
A feldolgozott halak szempontjából az afrikai harcsát keresik leginkább a magyar vásárlók.
Ázsiai idénymunkások nélkül egyre nehezebb tervezni a kézimunkaigényes ágazatokban a betakarítást.
Az új MAHOP Plusz program a következő években összesen 53,9 millió eurónyi, azaz kb. 20 milliárd forintnyi forrást biztosít a halágazat számára 2027-ig.
Az ágazat szereplői szerint a kötelező akciózás azt a kevés nyereséget is elveszi, amit az ágazat még megtermelt.
A szakértők szerint nem ígérkezik könnyűnek a jövő a hazai vetőmagszektor számára.
Wojciechowski szerint a támogatásnak az ösztönzőkre kellene alapulnia, nem az akadályokra.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Komoly bajok vannak a hazai csemegekukorica és zöldborsó termeléssel, évek óta nem változott semmi.
Csak a fejlesztések révén lehet tartani a lépést az egyre komolyabb piaci elvárásokkal.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
