A koronavírus árnyékában: így teljesített a mezőgazdaság 2020-ban
A koronavírus-járvány lezárt egy korszakot a magyar és a globális mezőgazdaságban, amely többé már nem fog visszatérni.
A koronavírus-járvány lezárt egy korszakot a magyar és a globális mezőgazdaságban, amely többé már nem fog visszatérni.
A gluténmentes kenyér és péksütemény verseny díjátadó ünnepségét október 16-án, a Kenyér Világnapján tartották.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
Éder Tamás szerint az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-ban érte el az EU-s átlagot.
A korábbi évtizedekben alkalmazott szaporítóanyag-tárolási technológiák a megváltozott időjárási viszonyok miatt már nem a leghatékonyabbak.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Csúcstechnológiás takarmánykeverő üzemmel tennék még hatékonyabbá a belgák a baromfitartást.
Az időjárásnak jelentős hatása van a mezőgazdaságra, amint ezt már hazánkban is megtapasztalhattuk.
Elengedhetetlen az akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése Magyarországon.
A csomagolóanyagokra kivetett EPR-díj pluszköltséget, a kötelező akciózás megszűnése bizonytalanságot jelent az ágazatnak.
A feldolgozott halak szempontjából az afrikai harcsát keresik leginkább a magyar vásárlók.
Ázsiai idénymunkások nélkül egyre nehezebb tervezni a kézimunkaigényes ágazatokban a betakarítást.
Az új MAHOP Plusz program a következő években összesen 53,9 millió eurónyi, azaz kb. 20 milliárd forintnyi forrást biztosít a halágazat számára 2027-ig.
Az ágazat szereplői szerint a kötelező akciózás azt a kevés nyereséget is elveszi, amit az ágazat még megtermelt.
A szakértők szerint nem ígérkezik könnyűnek a jövő a hazai vetőmagszektor számára.
Wojciechowski szerint a támogatásnak az ösztönzőkre kellene alapulnia, nem az akadályokra.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Komoly bajok vannak a hazai csemegekukorica és zöldborsó termeléssel, évek óta nem változott semmi.
Csak a fejlesztések révén lehet tartani a lépést az egyre komolyabb piaci elvárásokkal.
Bár vannak kihívások a hazai baromfiágazatban, a hazai és az uniós piacokra beáramló ukrán baromfihúsnál egy se nagyobb.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.