Szlovéniában fogtak el egy állatokat hazánkban szaporító, körözött osztrák nőt, akinek a KR NNI derítette fel tartózkodási helyét.
Az ORF tájékoztatása szerint Brigitta M. illegálisan árult kiskutyákat Ausztriában.
A legfrissebb információk szerint egy osztrák állatorvos segíthette a szörnyűséges magyarországi állatkínzási ügy elkövetőit.
Brutális körülmények között tartottak kutyákat és más állatokat a Vas megyei Csönge településen.
Orvhalászokat fogtak el a hatóságok, tetemes mennyiségű elpusztult halat találtak náluk.
A tulajdonos a 40 állatot éjszakára egy cserjével sűrűn benőtt, saras, csúszós területre zárta be, éjszakára takarmányt és ivóvizet sem biztosított nekik.
Ragadozómadarak kínzása miatt folyik nyomozás, a tevékenység nagy valószínűséggel már hosszú ideje és több csapdával zajlott.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Ráadásul a Büntető Törvénykönyv szerint lopásnak is minősülhet.
Még nem ért véget a lépvesszős madárfogás betiltásának ügye.
Franciaországban is végleg betiltották a madarak lépvesszős vadászatát.
Több mint kétszáz galambbal végzett egy férfi Monoron.
A rendőrség nyomozást indított.
Volt egy jó szakvélemény a kezében
Ez a kemény igazság: a világ legszigorúbb előírásait nem tartatják be Európában.
A lovak gazdája mindent tagad, de eljárás indult ellene.
Szadista dolgozók egy amerikai tehenészetben
Három év börtönt kapott és örökös eltiltást
A heves megyei férfi ellen vádat emeltek.
A vágóhidak bekamerázása után újabb lépésre készülnek a britek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.