Az 1980-as évek óta drámaian lecsökkent Európában az itt élő madárfajok állománya.
Az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
A legfrissebb kutatás szerint a gyakori állatfajok sincsenek biztonságban a klímaváltozástól.
Szinte észrevétlenül veszítjük el az énekesmadarat, amely a nádasok egy parányi lakója.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles programja április elsején vette kezdetét.
Lényegesen egyszerűbb lesz a gazdák dolga, az állathangok értelmezésében is segít a mesterséges intelligencia.
Új iránymutatás jelent meg a drónok használatával kapcsolatban, erről mindenkinek tudnia kell.
Ha megmentésre szorult madárfiókát találunk, számtalan szempontot mérlegelnünk kell.
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások természetvédelmi kárt okoznak, de tehetünk ellene!
A városi kertekben az egyik legveszedelmesebb fenevad az ártalmatlannak tűnő széncinege.
Az első fagyok beköszöntével megkezdődött az országos énekesmadár-etetési szezon.
Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.
Az enyhe téli időjárás miatt láthatunk mostanában kevés madarat a kihelyezett etetőkön.
Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy akár gyógyhatással is bírhat a madárdal.
Ismét engedélyezik a pacsirták hagyományos módszerekkel történő befogását az ország délnyugati részén.
Még nem ért véget a lépvesszős madárfogás betiltásának ügye.
Mindenkit figyelmeztetnek a szakemberek.
Franciaországban is végleg betiltották a madarak lépvesszős vadászatát.
Óriási felfedezést tettek a magyar kutatók.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
