Idegen állatfajok jelentek meg Magyarországon: óriási gond lehet ebből
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
Ezek az állatok egyértelmű szövetségesei lehetnek a gazdáknak – csak hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Magyar közreműködéssel vizsgálták a sirályok szerepét az invazív fajok terjesztésében.
Ezek az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjai.
Alábecsültük volna az aszályok következményeit?
A horgászok természeti tudását vizsgálják az ÖK kutatói.
A teljes ökoszisztémára veszélyes lehet a népszerű állatgyógyszer.
A kutatók az erdei biodiverzitás tényezőit vizsgálták az Őrségi Nemzeti Parkban.
Valós adatokkal csak részben támasztható alá egy 150 éves evolúciós elmélet.
Nemzetközi projekt indult a vadon élő beporzók védelmére.
A legeltetés lehet a megoldás az invazív fásszárú fajok ellen az árterekben.
Megkezdődött a hazai ökológusok legnagyobb kongresszusa.
Példátlan lótuszvirágzás várható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.
A tudósok a kerti kis tavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását kutatják.
Kiemelten fontos a beporzók védelme és a biológiai sokféleség megőrzése.
Biodiverzitás-szigetek létrehozásával szándékoznak helyreállítani a szántókat.
A kísérlet célja a tölgyerdők egészségesebbé tétele.
Erre senki sem számított.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.