Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Száz százalékban újrahasznosítható italtasakkal rukkolt elő egy olasz vállalkozás.
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
A rendelet fő célja a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését biztosító bevételek felhasználásának pontosítása.
Egy csapat fiatal nagy ötlete, és rengeteg használt sütőolaj kellett a változáshoz, amely egyszerre környezetbarát és gazdaságos.
Számos módon újrahasznosítható az élelmiszer-hulladék, világszerte küzdenek a cégek a veszteségek értékké alakításáért.
Kilencven éve, 1935. január 24-én került először a boltokba dobozba töltött sör.
A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabb kritériumok már ebben a szegmensben is.
A 2025-ös évre vonatkozó EPR és DRS díjak mértékei nagyrészt változatlanok maradnak, de új díjkódokat vezettek be az üvegcsomagolások esetében.
2025-től új szabályok vonatkoznak a zöldségek és gyümölcsök csomagolásaira az EU-ban.
Az élelmiszeripari csomagolások terén egyre fontosabb szempont lesz az újrahasznosíthatóság.
Ne dobjuk ki a zöld színű aranyat!
Így is lehet szelektíven gyűjteni.
Óriási előnyökkel járnak az újrahasználható csomagolások.
Nagy tervei vannak a Gyulahús Kft-nek.
A vártnál jobban teljesített a Gyulahús Kft.
Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma.
Levendulamezőn hasznosítják újra ​a használt kapszulákból kinyert kávézaccot.
Komoly változás jön.
Vászontáska és papír a műanyagok helyett.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
