Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A hullajtott szarvasagancsok iránti növekvő kereslet súlyos természetvédelmi problémákat okoz.
Különleges agancsú gímbikát ejtett el az alsónánai Nimród Vadásztársaság egyik tagja a szeptemberben kezdődő szarvasbika vadászati szezon első napjaiban.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
A vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár.
A megváltozott körülményeknek köszönhetően szinte már az év minden szakában találkozhatunk csíkos malacokat vezető kocákkal.
Ha valaki elfektetett, magányosnak hitt gidával találkozik az erdőben, azt mindenképp békén kell hagyni.
A vadgazdálkodók és erdőgazdálkodók figyelmeztetéseinek ellenére továbbra is évről-évre egyre nagyobb gondot okoz az illegális agancsgyűjtés.
Vannak dolgok, amelyeket - legyenek bármennyire is szépek - tilos hazavinni a magyar erdőkből.
A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Kifejezett és írásos engedély nélkül tilos begyűjteni a szarvasok elhullajtott agancsait.
A hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése illegális és természetkárosító.
Ráadásul a Büntető Törvénykönyv szerint lopásnak is minősülhet.
Több milliós kárt okoztak a csalással.
Lezárult az őszi vadászati szezon Zala megyében.
Nem árt résen lenni augusztus végétől november közepéig az utakon.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
