Magyarország számít az amerikai tapasztalatokra a mezőgazdasági technológiák megújítása terén.
További egyeztetések zajlanak az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának ellenőrzését illetően.
90 milliárd forint értékű természetvédelmi beruházás jött létre Magyarországon az elmúlt 12 évben.
A fenntarthatóságot szolgálja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága.
Meg kell várni, hogy kialakuljon a végleges döntés az ásott és fúrt kutak engedélyeztetését illetően.
Fellélegezhetnek a magyar termelők, nem jön több mezőgazdasági termék Ukrajnából.
Az agrárminiszter szerint meg kell találnunk esetleg azt az új növényi kultúrát, amivel eredményesebben tudunk és biztonsággal termelni.
Az Agrárminisztérium meghosszabbította az öntözésfejlesztésre kiírt pályázatokat.
Újabb könnyítések jöhetnek a korábban létesített kutak engedélyeztetése kapcsán.
Március végéig rekordösszegű, több mint 300 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki a gazdálkodóknak.
Újabb állatjóléti támogatásban részesül a hazai tejhasznosítású szarvasmarha ágazat.
A leköszönő miniszter a döntését az országba beáramló ukrán gabonaexporttal indokolta.
Az agrárminisztérium már dolgozik a földadó eltörlésével kapcsolatos törvényjavaslaton.
Egyszerűbbé vált a korábban létesített kutak bejelentése, amelyet szankciómentesen az év végéig lehet megtenni.
Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.
2030-ig másfélszeresére nőhet a magyar mezőgazdaság termelékenysége, hozzáadott értéke pedig kétszeresére.
A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban, amely nélkül nincs fenntartható fejlődés.
Az ukrán gabona nem halad át Magyarországon, hanem itt ragad, ami komoly problémákat okoz az ágazatban.
Magyarország szigorú vizsgálatnak veti alá az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányokat.
Országjáráson készítik fel az Agrárminisztérium és az Agrárkamara szakemberei a gazdákat az új támogatási időszakra.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.