Január 15-én lejár a határidő: ezt még sok gazdának el kell intéznie itthon
A VPAKG/VPÖKO esetében figyelembe veendő január 15-ig kötelezettségátadás-átvétel, valamint visszavonási kérelem benyújtása lehetséges 2024. év vonatkozásában.
A VPAKG/VPÖKO esetében figyelembe veendő január 15-ig kötelezettségátadás-átvétel, valamint visszavonási kérelem benyújtása lehetséges 2024. év vonatkozásában.
A gazdálkodók számára rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forint értékben kerültek agrártámogatások kifizetésre 2023-ban.
Kiderül, milyen uniós támogatási feltételek és lehetőségek vannak és várhatóak a mezővízben.
Rekordösszegű agrárkifizetések történtek a mezőgazdaságban az idén Magyarországon.
Az uniós agrártámogatási rendszer egyre inkább fenntarthatósági célokat szolgál.
Az agrárminiszter szerint alapvetően és drasztikusan változtatná meg az európai mezőgazdaságot Ukrajna EU csatlakozása.
A magyar agrárszektor jó esélyekkel indul a közvetlen pályázati forrásokért, ám ehhez új típusú projektszemlélet kell.
Az elmúlt két évben 1200 milliárd forinthoz jutott a magyar mezőgazdaság, ebből 750 milliárdot fizettek ki a vidékfejlesztési programokra.
Hollandiában az előzetesen tervezetthez képest csökkentek a KAP támogatások összegei.
Elengedhetetlenné vált az éghajlatbarát mezőgazdasági termelés, amiért komoly erőfeszítéseket kellene tenni.
Ezermilliárdos nagyságrendben nyílhatnak még újabb pályázati lehetőségek az ágazati szereplők számára.
Nem könnyű a KAP új feltételeinek való gyakorlati megfelelés, de még alakul a rendszer, a kezdeti hibák eltűnhetnek.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
November 29-30-án rendezi meg a Portfolio Csoport az év vége egyik legnagyobb agráreseményét.
A következő időszakban a tudatosabb gazdálkodáson múlhat a szántóföldi növénytermesztés jövője
November 29-30-án rendezi meg Siófokon a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát.
Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámla-hitelkeret fennálló állománya a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál 1 év alatt 16 százalékkal növekedett.
Nagy István szerint az élelmiszeripar és kereskedelem nemzetbiztonsági szerepet tölt be.
Változhatnak a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatás feltételei.
A felerősödő klímaváltozás, az elmúlt évek rendkívül súlyos aszályai és vízhiánya megnövelte a jelentőségét a talajhasználatnak és a technológia szerepének.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.