Van egy gyümölcs, ami olcsóbb lesz a magyar boltokban, a ipari feldolgozását illetően azonban vannak gondok.
Október végéig Magyarország számos pontján szüretelhetünk még az alma „Szedd magad” akciókon.
A horvát idénymunkások helyett több ezer kilométerről érkeznek a melósok almát szedni Horvátországba.
Jelentősen csökkent az gyümölcstermesztést folytató gazdaságok száma Németországban.
Ezeken a helyeken jóval a bolti ár alatt lehet hozzájutni a friss magyar almához.
A SAD Praktyczny Przewodnik hasábjain a Sierniewicei Gyümölcskutató egyik vezetője osztotta meg gondolatait a lengyel iparialma-célültetvények szükségességéről.
Horror áron terem idén a magyar alma, számos termelő kilátástalan helyzetben van.
Magyarország almatermése az előzetes becslések szerint mindössze 300-350 ezer tonna között alakul a tavalyi 520 ezer tonnát követően.
Nem csak az aszály gondot okoz az ültetvényekben.
3,2 millió tonna lengyel alma megy idén a feldolgozókba.
Egyre több gazda adhatja fel a termelést itthon.
Új vezető fajta lett az ültetvényekben.
A tavalyinál nagyobb termés várható idén.
A tavalyinál közel 140 ezer tonnával több alma volt az európai raktárakban.
A Szobon található kertészet döntően Szlovákiába exportál.
Itt van minden, amit az almafák nyári metszéséről tudni kell.
Veszélyben a magyar alma?
Ha nem korszerűsítünk, kiszoríthatnak a piac új szereplői.
Mutatjuk, mikre érdemes odafigyelni.
Itt az Európai Uniós lista.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
