A korábban jelzettnél jóval gyengébb lehet az idei orosz gabonatermés az országot sújtó szélsőséges időjárás miatt.
Több búza és árpa termett hektáronként Tolnában, mint egy éve, igaz, a vetésterület csökkent.
Az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében Magyarországon.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
Komoly veszteséget okozhat az országot sújtó kánikula a magyar kukoricatermesztőknek.
A betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.
A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál.
Fokozódik az aszály az ország középső területein, pedig az aratásra száraz és meleg idő lenne az ideális.
A csomagolóanyagokra kivetett EPR-díj pluszköltséget, a kötelező akciózás megszűnése bizonytalanságot jelent az ágazatnak.
Lassan vége az aratásnak, a hozamok és a minőség is elmarad a reményektől, és nagy a területi szórás is.
A megszokottnál korábban kezdődött el az aratás idén, így hamarabb jelentek meg a mezőgazdasági gépek is az utakon.
Az előző héten egyre melegebb, többnyire száraz időjárásunk volt, melyet a hét végén érkezett frontrendszer zárt le.
Csak a következő hét közepén lesz esély nagyobb, öntöző csapadékra az országban.
Az aratás idén szokatlanul korán kezdődött, és már a jövő héten véget is érhet, ha az időjárás engedi.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május utolsó hetében.
Ha jön az eső, úgy lehet segítséget kérni a szomszédtól, mintha autómegosztót használnánk.
A tavalyihoz képest csökkenhet idén a búzatermés, de így is 19 millió tonnára számítanak.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
Csaknem kétmilliárd forintból fejleszti mosonmagyaróvári agrárinfrastruktúráját a Széchenyi István Egyetem.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
