A pisztáciát szeptemberben szokás aratni, ilyenkor a gazdák - lakóhelyüket hátrahagyva - az ültetvényeikre költöznek.
Folyamatosan csökken a gabonafélék betakarított területe és termésmennyisége Magyarországon.
A betakarításra rányomta bélyegét az Ukrajna európai gabonaexportja által okozott nehéz gabonapiaci helyzet.
Jövőre a tervezettnél kevesebb területen termeszthetnek növényeket a békési gazdák.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 52 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember utolsó hetében.
Folytatódik a betakarításhoz kedvező, jobbára száraz idő, de hétfőn már megjelenhet az első őszi fagy.
A hétvégén jelentős csapadékot kaphat a száraz talajba vetett és a vízhiánytól szenvedő repce.
Váratlan eredményeket hozott a nyári kalászosok aratása 2023-ban, de a gyümölcsök terén is voltak meglepetések.
A júliusi és augusztusi esőzések késleltetik a gabona betakarítását Észak-Európában.
Az elmúlt héten tapasztalt durva esőzések és viharok miatt csaknem 30 ezer hektáron nem tudták betakarítani a búzát Magyarországon.
A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem.
Az elmúlt héten lehullott jelentős mennyiségű csapadék megnehezítette és megakasztotta a betakarítási munkákat.
A mennyiséget és a minőséget tekintve is elmaradt a várttól az idei búzatermés Kalocsán és térségében.
A felvásárlási árak továbbra is alacsony szinteken mozognak, a jó termés nem jár együtt jó jövedelmezőséggel.
Sokkal több és jobb minőségű termésre számítottak idén a magyar gazdák a kalászosoknál és a repcénél.
A kukorica és a cukor árzuhanása csak részben tudta tompítani a nemzetközi piacokon dráguló búzát és növényi olajokat.
Végéhez közeledik az idei nyári aratás, a tavalyi aszályos évhez képest kedvezőbb lett a termés.
A 2022-es, katasztrofális évhez képest sokkal biztatóbb képet mutatnak a betakarítás számai idén.
Befejeződött az őszi árpa aratása, de az országos termésátlag elmaradt a várakozásoktól.
A tudósok előrejelzései szerint a mostani hőhullámok csak előfutárai a következő évtizedekben várható forró nyaraknak.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
