Komoly veszteséget okozhat az országot sújtó kánikula a magyar kukoricatermesztőknek.
A betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.
A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál.
Fokozódik az aszály az ország középső területein, pedig az aratásra száraz és meleg idő lenne az ideális.
A csomagolóanyagokra kivetett EPR-díj pluszköltséget, a kötelező akciózás megszűnése bizonytalanságot jelent az ágazatnak.
Lassan vége az aratásnak, a hozamok és a minőség is elmarad a reményektől, és nagy a területi szórás is.
A megszokottnál korábban kezdődött el az aratás idén, így hamarabb jelentek meg a mezőgazdasági gépek is az utakon.
Az előző héten egyre melegebb, többnyire száraz időjárásunk volt, melyet a hét végén érkezett frontrendszer zárt le.
Csak a következő hét közepén lesz esély nagyobb, öntöző csapadékra az országban.
Az aratás idén szokatlanul korán kezdődött, és már a jövő héten véget is érhet, ha az időjárás engedi.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május utolsó hetében.
Ha jön az eső, úgy lehet segítséget kérni a szomszédtól, mintha autómegosztót használnánk.
A tavalyihoz képest csökkenhet idén a búzatermés, de így is 19 millió tonnára számítanak.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
Csaknem kétmilliárd forintból fejleszti mosonmagyaróvári agrárinfrastruktúráját a Széchenyi István Egyetem.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 30 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április első hetében.
A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban és úgy gondolom a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani.
A mezőgazdasági év csúcspontja kétségtelenül mindenki számára a betakarítás, amikor a táblákon lévő termények és takarmányok formájában elnyerjük az egész évig tartó munka eredményét.
A pisztáciát szeptemberben szokás aratni, ilyenkor a gazdák - lakóhelyüket hátrahagyva - az ültetvényeikre költöznek.
Folyamatosan csökken a gabonafélék betakarított területe és termésmennyisége Magyarországon.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk, ha helyi élelmiszert keresünk - a fonyódi termelői piacon járt az Agrárszektor.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
Az aranyszínű sárgaság terjedése, a szélsőséges időjárás és a változó fogyasztói szokások egyaránt komoly kihívás elé állítja a magyar borászatokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
