2024-ben 24-25 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát Magyarországon, de idén rosszabb termés várható, mint tavaly.
Nem csak az időjárás, hanem a szabályozási nehézségek is sújtják a magyar gazdákat - állítja a MOSZ közleményében.
Az egy hónapnál is tovább tartó napos nyári szárazságok komoly hatással lehetnek a magyar mezőgazdaságra.
Idén nem tudták friss vízzel feltölteni Dinnyésen a tavakat, ezért visszaforgatják a meglévő vizet, aminek a minősége enyhén szólva sem a legjobb.
Hosszú csökkenő időszakot követően a kedvezőtlen időjárás miatt megállt a zöldbab árának esése a lengyeleknél.
Ebben az időszakban lenne a legtöbb csapadékra szükségük a nyári kapás növényeinknek, de az elmúlt napok záporai csak kevés helyen enyhítették a hiányt.
A klímaválság egyszerre több olyan problémát is okoz a mezőgazdaságban, amiből egy is elég lenne.
Az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentés az innováció szerepét hangsúlyozza az új erdőgazdálkodási megközelítésekben.
A tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel hallani hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről.
A jó ideje tomboló hőség megtette a hatását a hazai földeken, a kukorica "furulyázik", az alsó levelei elszáradtak, megégtek.
Légköri aszályra, UV stresszre és csapadékszegény talajra figyelmeztet a szakértő.
Félhavinál több eső hűt nyugaton, ez az átmeneti kánikulaszünet pedig egy kis fellélegzés a talajnak is.
Már most ötvenszázalékos terméskieséssel lehet számolni a Duna-Tisza közén az aszály és a forróság miatt.
Egy szerdán reggel érkező hidegfronttal nyugaton, délnyugaton ismét nagyobb eséllyel lehet csapadék.
A korábban jelzettnél jóval gyengébb lehet az idei orosz gabonatermés az országot sújtó szélsőséges időjárás miatt.
A sok nehézség ellenére nem produkáltak rossz évet a termelők Magyarországon tavaly.
Az ország középső területein egyre súlyosabb az aszályhelyzet, óriási szükség lenne a csapadékra.
Komoly veszteséget okozhat az országot sújtó kánikula a magyar kukoricatermesztőknek.
Nagyon fontos, hogy a jelenlegi száraz és forró időszakban mindenki odafigyeljen a vízfogyasztására.
Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van.
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 13 globális válsággócban súlyosbodik az éhezés.
Nem csak az állatjólét, hanem a közegészségügy miatt is aggódnak az állatvédők egy 35 országra kiterjedő vizsgálat eredményei kapcsán.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
