Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást és a hidrológiai kockázatok mérséklését célozza meg Magyarország és Szerbia új együttműködése.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Az unió cselekvési tervet sürget az aszályokkal szembeni uniós ellenállóképesség szavatolására.
Vita nélküli napirendi pontként fogadták el az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetést.
Az agrártárca vezetője a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, nagy hangsúly lesz a fenntarthatóságon.
A világ távolabbi tájain is egyre jobban megbosszulja magát a megváltozott klíma, Amazónia tavaly ősz óta nem állt talpra a történelmi aszályból.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
Folyamatosan csökken hazánkban a repce vetésterülete, idén már nem éri el 130 hektárt sem.
Az aszály miatt az előzetes becslésnél jóval alacsonyabb lesz az idei kukoricatermés.
Hiába reménykedtek a gazdák, a kukorica az idei évben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
A rendkívül zivataros időjárás ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Hiába kelendő itthon az édesburgonya, a hazai termés nem tudja kielégíteni a fogyasztók igényeit.
Több mint 135 ezer daru ért a Hortobágyra, ilyen korán még sohasem volt itt ennyi példány.
Az idei aszály a konzervipar teljesítményére is negatív hatással volt, gyenge zöldborsótermést vásárolhattak fel az évben.
Klímasátrakban nevelt körtefákon vizsgálják Limburg tartományban a klíma megváltozásával várható minőségi és mennyiségi változásokat.
A növénynemesítés terén kulcsfontosságúak a folyamatos fejlődési folyamatok, ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret.
Hiába népszerű Magyarországon az édesburgonya, a termesztését nem igazán támogatják.
A hatékonyságot növelő funkciókról nem, a kényelmi opciókról viszont hajlandóak lemondani a magyar gazdák.
Sok olyan étel van, melyek gyártásakor vagy otthoni elkészítésekor egy ponton szükség van az állagának a sűrítése.
Magyarországon is megjelent a digitalizáció új szintje: a mesterséges intelligencia nem csak lát, hanem ért is.
Az ecet az egyik legrégebben ismert és leggyakrabban használt élelmiszer-adalékanyag, egy egész iparág épül rá.
A statisztikák szerint egyetlen ország felel az európai tésztatermelés kétharmadáért.
